Barack Obama tegnap Tallinnban sürgette az észak-atlanti szövetséget, hogy segítsen Ukrajna haderejének megerősítésében, és egyúttal kinyilvánította: a NATO-nak nyitva kell hagynia az ajtót új tagok előtt, hogy el lehessen hárítani azt, amit orosz agressziónak nevezett.
Obama észtországi látogatása után Walesbe utazik a ma kezdődő NATO-csúcstalálkozóra. Mint mondta: a NATO-nak konkrétan el kell köteleznie magát amellett, hogy segít Ukrajna haderejének korszerűsítésében és erősítésében, továbbá jobban kell segítenie más partnereit is, köztük Grúziát és Moldovát, az ő védelmi képességeiket is erősítenie kell. Az amerikai elnök zsúfolásig telt teremben beszélt azután, hogy tárgyalt a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – vezetőivel. Mindhárom ország NATO-tag, 2004-ben csatlakoztak a katonai szövetséghez. Korábban szovjet tagköztársaságok voltak. Területükön jelentős az orosz kisebbség: Lettországban a lakosság 26 százalékát teszi ki, Litvániában hatot, Észtország lakosainak a negyede orosz ajkú. A balti trió aggódik amiatt, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista lázadás náluk is gondokat okozhat jelentős orosz kisebbségeik miatt. Obama beszédében kitért erre az aggodalomra, pontosabban arra, hogy az orosz terjeszkedés elérheti a Baltikumot is. Mint mondta, a NATO nem habozik megvédeni egyik tagját sem, még ha az a szövetség peremén van is. „Itt leszünk Észtországért. Itt leszünk Lettországért. Itt leszünk Litvániáért. Egyszer már elveszítettétek függetlenségeteket. A NATO-val többé sohasem fogjátok” – szögezte le az Egyesült Államok elnöke.
A kijevi kormány a parlament elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében Ukrajna megszüntetné semleges státusát, és felújítaná NATO-csatlakozási felkészülését. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök bejelentette: Kijev különleges partneri státust akar a NATO-tól, amelyet már a szövetség mai csúcstalálkozóján meg szeretne kapni.
