Petro Porosenko ukrán elnök annak a reményének adott hangot, hogy tűzszüneti megállapodás születik az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport mai minszki ülésén, és a tűzszünet már aznap életbe léphet Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között.
Az ukrán elnök erről tegnap a walesi Newportban nyilatkozott, ahol ma estig tartó tanácskozást tartanak a NATO-országok állam-, illetve kormányfői. A NATO-értekezlethez szorosan kapcsolódóan megszervezték a NATO–Ukrajna Bizottság csúcsszintű megbeszélését is, amelyre tegnap kora este került sor. Előzőleg Porosenko már külön tárgyalt az atlanti szövetség jelentősebb hatalmainak vezetőivel – Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, valamint Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel.
Porosenko újságíróknak azt mondta, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte fokozatos béketerv léphet életbe az ország keleti részén.
A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte: Obama, Cameron, Merkel, Hollande és Renzi a tegnapi newporti különtanácskozáson egyetértett abban, hogy Oroszországnak magasabb árat kell fizetnie magatartásáért. Hollande ehhez azt tette hozzá: az uniós szankciók súlya az elkövetkező órák fejleményeitől függ. A francia államfő szintén jelezte, hogy a franciák által gyártott helikopterhordozó hajó átadását Oroszországnak nem törölték, hanem csupán felfüggesztették.
A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhasznki Népköztársaság vezetője, azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.
Grúzia és Montenegró közeledhet
Grúzia és Montenegró számára lehetségessé válik a további közeledés a NATO-hoz – közölte Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára. A csúcsvezetők értekezletével párhuzamosan a tagállamok képviselői – diplomáciai közlések szerint miniszteri szinten – eszmecserét folytattak a NATO-tagságra pályázó országok képviselőivel. Ezek közül kettő, Grúzia és Montenegró esetében látszik lehetőség az előrelépésre. Macedóniával az a gond, hogy mindmáig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vitája a tagsághoz vezető utat vétójogával elzáró, szomszédos Görögországgal. Bosznia-Hercegovina NATO-közeledését az akadályozza, hogy a nyugat-balkáni ország eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a szükséges reformok terén.
Grúzia számára olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki és fogadnak el a csúcstalálkozón – közölte Rasmussen –, amely egyfelől NATO-kiképző központ létesítését irányozza elő a kaukázusi országban. Montenegró esetében arról születik döntés, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO-val az ország védelmi szektorának reformjáról.
Elkötelezettség Afganisztán mellett
Afganisztán demokratikus jellegének erősítése, a közép-ázsiai ország további támogatása mellett kötelezte el magát walesi csúcstalálkozóján a NATO, annak ellenére, hogy az afgán vezetéssel mindeddig nem sikerült megállapodni abban, indulhat-e jövőre a NATO vezetésével afganisztáni kiképző-tanácsadó misszió, miután ez év végén – 13 esztendő után – befejeződik az ISAF nemzetközi haderő küldetése. A tagországok állam-, illetve kormányfői Afganisztánról kiadott közleményükben újra hitet tettek a korábban megfogalmazott háromszintű kötelezettségvállalásuk mellett. Eszerint rövid távon jövőre el kívánják indítani a kiképző-tanácsadó missziót, közép távon biztosítani kívánják az elmúlt évek során 350 ezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal. Ami a közép távú finanszírozási terveket illeti, a NATO-országok csúcsvezetői megerősítették, hogy 2017 végéig mindenképpen biztosítják a szükséges pénzforrásokat.
