Újabb utcai megmozdulásokat és akár útlezárásokat is kilátásba helyezett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azért, hogy megakadályozzák a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön. Véleménye szerint nincs alkotmányos akadálya a székelyföldi autonómiának. Izsák Balázs minderről szombaton beszélt Debrecenben a III. debreceni székely napon.
Izsák Balázs arról tartott előadást, hol tart a székely autonómiaküzdelem napjainkban. A Székely Nemzeti Tanács elnöke elöljáróban leszögezte: Székelyföld autonómiájának megteremtése a történelmi önazonosság kifejezését szolgálja, amit Székelyföld lakossága önkormányzati közösségben kíván megvalósítani. Elmondta: a három megye – Maros, Hargita és Kovászna – 13 500 négyzetkilométerén élő 700 ezres székely lakosság 75 százalékos többséget alkot, s a romániai közigazgatás átalakításakor ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem törekedni kell az autonómia megadására. Közölte: autonómiatörekvésük megfelel az európai uniós irányelveknek, az SZNT 2014-ben megerősített statútumát össze lehet hasonlítani Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol statútumával. „A román parlament elfogadhatatlannak tartja a statútumot, amivel Románia öngólt rúgott az európai dokumentumoknak” – fogalmazott Izsák Balázs. Kitért Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének azon álláspontjára, amely szerint Románia jelenlegi alkotmánya mellett nem lehetséges az autonómia kivívása. Ezzel szemben Izsák Balázs azt mondja: Romániában mint egységes és oszthatatlan államon belül képzelik el Székelyföld autonómiáját, éppen ezért az autonómia ellenzői által hozott érveket kell lebontani.
Szólt arról is, hogy meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, s hozzátette: a cél elérése érdekében intenzív, kemény munkát kell folytatniuk. „Ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz” – mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke. (MTI–kas)
