Közös hadgyakorlatba kezdett tegnap az ukrán haditengerészet és több NATO-ország a Fekete-tenger északnyugati részén a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és Kijev között pénteken életbe lépett, törékeny tűzszünet ellenére. Petro Porosenko ukrán elnök eközben közölte, hogy az elmúlt négy nap alatt 1200 ukrán foglyot sikerült kiszabadítani a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták fogságából.
Az államfő Mariupolban tartott munkalátogatása során arról is beszámolt, hogy vasárnap 33 bekerített katonát menekítettek ki, olyanokat, akik nem adták meg magukat. Porosenko közölte, hogy látogatásának hírére kora délután a szakadárok lőni kezdték az ukrán katonák Mariupol körüli ellenőrző pontjait. Hozzátette, hogy az ukrán biztonsági szolgálat biztonsági okokból a látogatás elhalasztását javasolta neki, de ő közölte, hogy ebben a helyzetben az ukrán államfőnek „itt, Mariupolban van a helye”.
Hadgyakorlat az oroszok szomszédságában
Az ukrán hadsereg szóvivője közölte, hogy hét ukrán hadihajó és öt NATO-hajó vesz részt a háromnapos közös katonai manőverezésen. Arról nincs információ, hogy mely országok küldtek hajót a térségbe. A manőver Ukrajna délnyugati partjainál, vagyis a márciusban orosz fennhatóság alá került Krím félszigettől nem messze folyik. Oroszország hevesen kifogásolta a gyakorlatot, teljességgel elfogadhatatlannak nevezve azt, és válaszul egy rakétahordozó cirkálót irányított a Földközi-tengerre.
A tegnap kezdődött hadgyakorlat mellett az észak-atlanti szövetség egyes tagállamai és Ukrajna hadseregének egységei a tervek szerint szeptember 16. és 26. között Nyugat-Ukrajnában is közös hadgyakorlatot tartanak. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának korábbi közlése szerint a tizenöt ország részvételével megrendezendő, Rapid Trident (Gyors Szigony) elnevezésű hadgyakorlaton az Olaszországban állomásozó 173. légi szállítású amerikai dandár 200 katonája is részt vesz.
Létrejöhet az EU–ukrán társulási egyezmény
Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága tegnap Brüsszelben nagy többséggel megszavazta, hogy javasolja az EU–ukrán társulási egyezmény uniós ratifikálását. A szakbizottságban 49-en voksoltak igennel, nyolc ellenében, négy tartózkodás mellett. Az EP plénuma várhatólag jövő heti strasbourgi ülésén dönt a ratifikálásról. Az egyezmény a politikai jellegű előírások mellett szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást is magában foglal, ami heves ellenkezést váltott ki Moszkvában. Az orosz vezetés az egykori Szovjetunió egyes volt tagállamai között vámunió kialakítására törekszik.
Ezt lépi Moszkva, ha újabb szankciók jönnek
Oroszország légterének használatát is megtilthatja Moszkva, ha a Nyugat az orosz gazdaság újabb ágazatait érintő büntetőintézkedéseket vezet be – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev a Vedomosztyi orosz lapnak adott interjúban. A tegnap megjelent interjúban az orosz kormányfő figyelmeztetett: ha a nyugati légitársaságoknak ki kell kerülniük az orosz légteret, akkor többen közülük csődbe juthatnak – az Interfax szerint csak a szibériai útvonal használatával 30 ezer dollárt takarít meg minden repülőgép. A politikus közölte: a büntetőintézkedések nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen. „A szankciók nem érik el céljukat, és ezt a politikusok nagy többsége tudja” – mondotta. Az EU pénteken közölte, hogy további büntetőintézkedéseket foganatosítanak Oroszországgal szemben az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt, és ezek hétfőn léphetnek hatályba.
Fegyvert szállítanak Ukrajnának
Az ukrán vezetésnek sikerült több NATO-tagállammal megállapodnia arról, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök tegnap a Donyeck megyei Mariupolban. „Noha mi alapvetően a magunk erejére támaszkodunk, létfontosságú számunkra a pénzügyi, továbbá a haditechnikai segítség, és ezt megkapjuk” – szögezte le a dél-donyecki kikötővárosban az államfő.
A múlt hét végén Porosenko környezetéből már kiszivárgott, hogy állítólag öt NATO-tagállam kész fegyvereket szállítani Kijevnek. A hírek szerint az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal és Norvégiával sikerült megállapodniuk, ám a Reuters brit hírügynökség megkeresésére vasárnap az öt ország közül Franciaország kivételével mindegyik védelmi minisztériumi tisztviselői tagadták az állítást, és mindeddig ezt hivatalosan nem erősítette meg Kijev sem.