Emberek a Varjúvár alatt

2014. szeptember 11., csütörtök, Faluvilág

Nehezen állnak helyre a dolgok Magyarhermányban legalább annyira, hogy elérje azt a gazdasági szintet és közhangulatot, amilyen valamikor a két világháború között volt. Semmivel sem áll elébb a település azokhoz képest, ahol kollektivizálták a földvagyont – hallgattuk a helyieket.
 

  • A csorgóház mellett szólt a muzsika. A szerző felvételei
    A csorgóház mellett szólt a muzsika. A szerző felvételei
  • Pető Mária a falumúzeumban vendégre vár
    Pető Mária a falumúzeumban vendégre vár

– Nálunk megmaradt a magán föld- és kaszálóvagyon – mondták –, de az államé volt az erdő tetemes része, minket is sújtott az utolsó világháború, s abban az időben még jobban a beszolgáltatások, a tűrhetetlen követelések, és minket sem került el a gazdasági válság. Mind lehet sajátunk most is az egykori földparcella, ha a vadak valósággal körülvesznek bennünket, hatalmas a pusztítás, és a vadászati törvény itt is olyan, mint bárhol ebben az országban. Nehezen fordul jobbra az élet. A magánerdő, a közbirtokossági erdővagyon biztató jelenség ugyan, de lesújtó a tej alacsony értékesítési ára. Nemzetiségi szempontból fellélegezhettünk, de nálunk sem jobb a népszaporulat, mint máshol. Örvendünk, hogy megkezdték a Kisbacon felé tartó útszakasz aszfaltozását, s hogy megújult a falu legnagyobb borvízkútja.
A Barót vize völgyében elterülő falu keleti oldalán húzódik a Varjúvár-hegyoldal. Ez a környéken fellelhető féldrágakövek, a színes opálféleségek, a Kakukk-hegy előtere pedig a  hematit kristályok, a „kakukk­hegyi gyémántok” lelőhelye. Van a föld mélyében itt más kincs is elég: téglaégetésre alkalmas lignit, kiváló épületkő, vulkanikus eredetű horzsakő, langyos borvíz a Fekete-patak völgyében, mofettagáz a Kisfenyősben és sok-sok borvízforrás – ám ezek mind kiaknázásra várnak, s hinni kellene, hogy eljön az idő, amikor hasznot hozhatnak a környék lakói számára.
Szeptember elején részt vettünk a falunapon. Sikerként könyvelhető el, hogy aránylag rövid idő alatt megszületett itt a fúvószenekar, tagjai között nagyon sok a fiatal. Ők fújták az ébresztőt ünnep reggelén. A népünnepély szervezését a magyarhermányi Há­mor Egyesület vállalta fel, de besegített a nagybaconi önkormányzat is. Fancsal Zsolt református lelkész Ruth könyvének verseire építette szószéki beszédét, és a honvágyról szólt, a szülőföld hazahívó erejéről. Ez valami ősi erő, ami mindig hazahívja a székely embert – hangsúlyozta, arra célozva, hogy falunapok alkalmával sokan idegenből is hazalátogatnak. Sajnos, nagyon sokan a megélhetés okán idegenbe szorulnak, ott kell megkeresniük a mindennapit, s bár idehaza sokkal jobb ízű a kenyér, nem a kalandvágy, hanem a kényszer parancsára cselekednek. A felolvasott ige alapján hangoztatta: el kell jönnie annak az időnek is, amikor jobbra fordul majd az itteniek sorsa, amikor a Föld, a szülőföld eltartja fiait!
Komporály Sándor helybeli vállalkozó, az említett egyesület elnöke két dolgot célozott meg a falunap hozadékaként: felújíttatta az Alszegi borvízkutat, új, megfelelő helyre költöztette a néprajzi kiállítást – ahogyan ott nevezik: a „hermányi falumúzeumot”.
Az egy szobát elfoglaló helyi néprajzi kiállítás felújított és külön lépcsőfeljárattal ellátott épületben kapott helyet. Pető Józsefné Zsigmond Mária, az anyag összegyűjtője várta a vendégeket. A magyarhermányi születésű, Baróton lakó nyugalmazott pedagógus elmondta: abban a szobában működött valamikor a falu napközi otthona, s az ott kiállított osztovátán tanult meg szőni. A rendszerváltás után ő szervezte meg a magyarhermányi kortárstalálkozókat. Azóta rendszeresen összegyűlnek az 50, a 60, a 70, s ritkán a 75 évesek is. A kis múzeumszobában őrzik azt a faragott kopját is, a „stafétát”, ahogy nevezte, amelyre a találkozók emlékszalagjait helyezik. A kiállított tárgyak között a magyarhermányi fazekasok, az egykori Bencze család zöld mázzal borított edényei egyedi értéket képviselnek. Itt látható az a bölcső, amelyben a falu két jeles szülöttét, Toró Tibor atomfizikust és Pető Sán­dor néhai sepsiszentgyörgyi magyartanárt ringatták. És itt kapható Pető Mária Hazavágyom című kis könyve, amelyben nemcsak szülőfalujáról ír, hanem rögzítette a kortárstalálkozók eseményeit, a résztvevők névsorait is.
Népes tábor gyűlt össze a borvízkút avatóján is. Indulókat játszottak a fúvósok, köszöntőbeszédet mondott Simon András, Nagybacon község polgármestere és Kom­porály Sándor. Szalagvágás után e sorok írója a felújított kút vizének összetételéről, ivó- és fürdőkúrás javallatairól beszélt. A szakszerűen és példásan felújított csorgóházon az ásványvízzel kapcsolatos adatokat tartalmazó, székely népi motívumokkal díszített feliratos táblát helyeztek el, amely Pásztorné László Csilla, Sepsiszentgyörgyön élő népi bútorfestő adománya. Virág András, a falu és környéke kiváló ismerője elmondta: a forrás övezetében nagyon közel található a felszínhez az ásványvizet tároló, homoktartalmú áteresztőréteg, amelyen keresztül könnyen szennyeződhet a borvíz. Éppen ezért arra kérték a jelenlevők a polgármestert, tiltsa meg, hogy a forrás környékére szállítóeszközzel, főleg állatok vontatta szekérrel bárki is bemenjen. 
Népes közönség gyűlt össze a népünnepély színhelyén. Volt, aki azt mondta, hogy nincs ugyan nagy kedve ünnepelni, de úgy érzi, hogy a kezdeményezést, a munkával, költséggel és fáradsággal megszervezett falunapot fel kell pártolni. A régi világban is voltak majálisok! – szólt a magyarázat. Nyárson forgott a növendékborjú, a színpadon a helybeli gyerekek műsorán szórakoztak a szülők-nagyszülők. Döcögve ugyan, de igyekszik a Varjúvár alatti falu.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2014-09-11: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Mély fájdalommal hozzuk mindazok tudomására, akik ismerték és szerették, hogy
BEDŐ BÉLA
volt datki nyugalmazott ­unitárius lelkész
94. évében 2014. szeptember 5-én visszaadta lelkét Te­rem­tőjének.
Életét családja, népe és egyháza szolgálatában töltötte.
Megfáradt testét 2014. szeptember 13-án, szombaton 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a sepsiszentgyörgyi közös temető ravatalozójából unitárius szertartás szerint.
Részvétfogadás a szertartás előtt egy órával.
Gyászoló családja
du.
2014-09-11: Nemzet-nemzetiség - Farcádi Botond:

Milyen lesz az autonóm Székelyföld? (A kiszivárgott RMDSZ-statútum összefoglalója)

Ugyan nem vállalta fel az RMDSZ, hogy a tegnap kiszivárgott autonómiastatútum a szövetség végleges tervezete, de a Háromszéknek nevük elhallgatását kérő források megerősítették: a lapunk internetes kiadásában tegnap teljes egészében közölt dokumentum az RMDSZ és az MPP által közösen kidolgozott változat. Ezért is tartottuk érdemesnek a 98 cikkelyből álló tervezet főbb előírásait összefoglalni az alábbiakban.