Évek óta megszűnt már a tanévkezdés előtti beszerzési roham, nemhogy sorok, vevők is alig vannak a sepsiszentgyörgyi papírboltokban. Pedig a választék szemkápráztató, és talán éppen ez a gond. Ma már mindenki mindent árul, így nem egy helyen és nem is egyszerre vásárolnak be az iskolásoknak a családok: a füzetek, íróeszközök már egy hónappal ezelőtt megjelentek a raktáráruházakban, táska igazán sokfelé kapható, a ruhákat, egyéb kiegészítőket még lehet halasztani.
Ami sürgős, arra ott a hétvége, amelyet ezrek töltenek brassói üzletekben. Tegnapi tájékozódó körutunkból az derül ki, hogy a becsengetésre már nem készülnek örömmel, inkább gond és fásultság érezhető: gyermekenként 100 lej alatt csak nagy ügyeskedéssel lehet megúszni a tanévkezdést, és úgy tűnik, hogy ez túl sok időt, energiát kívánó mutatvány kezd lenni a szülők számára.
Háromszék központjában több szakkereskedés is kínálja a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges tanszereket és a kreativitást fejlesztő anyagokat, fogyogatnak is, de igen mértékletesen. Ez nem csoda, mert a felhozatal olyan gazdag, hogy nem lehet az első kézügybe kerülő füzetet megfogni: egy lej alatti kevés van, két lej fölött annál több, a nagyobb, keményebb kötésűekért pedig tíz, sőt, húsz lejt kell kiadni, és ez a tantárgyak számával beszorozva már legjobb esetben is harminc lejhez közelít, ami egy zsák padlizsán, azaz számottevő téli tartalék ára. A műanyag borítókkal ez az összeg megduplázódik, de erről le lehet mondani, az írószerekre, radírra, hegyezőre, festékre, rajztömbre azonban még legalább 15–20 lejt rá kell szánni. Tolltartót nem minden évben kell venni, de amikor igen, akkor nehéz 20 lej alattit találni, az iskolatáskákért is legalább 35 lejt elkérnek. Idén ezek sem kelendőek: ahol tavaly heti százat adtak el, ott idén harmincat, amit már nem a konkurenciával, illetve a válsággal magyaráznak az eladók, hanem azzal, hogy a megyei tanács 2300 ingyenes táskát osztott ki a héten tanévkezdési ajándékként; ennyivel kevesebbre van kereslet. A pénztelenség a ruhaüzletekben is meglátszik: a kinőtt vagy elnyűtt holmik pótlására már nemigen futja, még zoknit sem visznek úgy, mint tavaly, pedig az sem volt jó esztendő.
A raktáráruházakban persze többen vannak, de hétköznap kevesen mennek célirányosan összeállított kelléklajstrommal: inkább a szokásos heti bevásárlás során dobnak be néhány füzetet vagy akciós terméket a kosárba. Egy édesanya el is mondja: csalódott, mert nagyobb választékra és főleg nagyobb árkülönbségre számított, ezért nem volt érdemes átgyalogolnia a városon. Nagyobbik gyermeke amúgy is megveszi már magának, ami kell – szabott összegből gazdálkodhat, a drágább árura jóváhagyást kér –, a kicsivel nehezebb a sok színes csábítás közül kimenekülni, pedig még bútort is kellene venni, és a legolcsóbb görgős szék 120 lej. A tanulóasztalok későbbre maradnak, mert lesz még más iskolai költség is az első hetekben.
