Hogy állam-e az Iszlám Állam (IÁ) vagy terrorszervezet? Valahol mindkettő – véli Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. Ismert, a Szíria és Irak jelentős területei felett diszponáló hírhedt szervezet célul tűzte ki egy hatalmas kalifátus létrehozását és a „valódi iszlám” tűzzel-vassal való elterjesztését. Államszerű szervezetet hoztak létre, kórházakat és iskolákat üzemeltetnek, adót szednek, fizetést osztanak. Ugyanakkor a brutalitásuk – amely reklám és provokáció is egyben – nemcsak a külföldről érkezett harcosaikat, hanem fő támogatóikat, a helyi szunnita törzsfőnököket is kiábrándította a szervezetből.
Az IÁ – vagyis akkori elődje, az ILIÁ – 2013-ban töltötte ki Szíriában a polgárháború miatt beállt hatalmi vákuumot, kezdetben néhány száz vagy néhány ezer fegyveres ellenőrzött pár települést; a szervezet főleg külföldiekből, a környező országok és Európa kiábrándult muszlimjaiból és csecsenekből állt, majd szíriai sikereik után nagyon megerősödtek, végül júniusban kikiáltották az iszlám kalifátust – idézte fel Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Mindent megtesznek, hogy jól megszervezzék az uralmuk alatt álló települések életét, de a helyi törzsfőnökök támogatása nélkül a néhány tízezer harcos nemhogy megtartani és megszervezni, de elfoglalni is képtelen lett volna nagyobb településeket, mint például az 1,2 milliós Moszult. A Közel-Kelet-szakértő szerint ezért kicsi a valószínűsége, hogy hosszabb távon be tudnának rendezkedni.
Az, hogy mennyire iszlám, megint más kérdés – természetesen ők magukat tekintik az ezerszínű iszlámon belül az autentikus muzulmánoknak, és a síitákat nem is tekintik mohamedánoknak –, és áthatja az életüket is valamiféle élcsapatszemlélet – mutatott rá a szakértő; mint mondta, az IÁ tagjainak küldetéstudatuk, missziójuk van a saját Korán-értelmezésük terjesztésére bármilyen eszközzel; az iszlám világban azonban kinézik őket, és még a szunniták közül is sok vallástudós közölte, hogy az IÁ tagjai nem is valódi muszlimok.
Az IÁ tagjai ugyanakkor mind iszlám, mind államalapító szerepüket nagyon komolyan veszik: például vilájának hívják a tartományaikat, ami az egykori Oszmán Birodalom vilajeteit idézi. Az Iszlám Államot vezető, titokzatos Al-Bagdadi például kalifának nevezteti magát – a kalifátust 1924-ben a birodalom felbomlásakor törölték el.
Az Iszlám Állam fővárosa jelenleg a Debrecen méretű Rakka, ahol – a Reuters jelentései szerint – nemcsak hogy kiépítették és sikerrel működtetik az államhoz hasonló rendszerüket, de úgy tűnik, még a politikailag passzív lakosság is kezd megbékélni a helyzettel; mint Csicsmann elmondta, az egyik első dolga volt a szervezetnek a szíriai város elfoglalásakor, hogy hatóságilag levitték a kenyér árát, emellett saját közigazgatást építettek ki, illetve átvették a már meglévő rendszereket, ezt pedig a lakosság is pozitívan fogadja.
A városban ugyanakkor nemcsak a sariát, az iszlám törvénykezést vezették be, hanem kőkemény rasszista diktatúrát is – ennek egyik faramuci következménye lett, hogy az iszlamisták egyik élcsapatát alkotó csecsenek a társadalmi hierarchia legaljára kerültek Rakkában az európaiakkal egyetemben. Nem véletlen, hogy kiábrándultak, és a csecsen önkéntesek mennének már haza, ha tehetnék.
A másik tényező, amely visszaüt, a kíméletlen brutalitás – szögezte le Csicsmann. Könyörtelenségük jó reklám volt egykor, az IÁ mesterien használta a kommunikációs forradalom eszközeit, ezzel jól megkülönböztethető „brandet” épített például az al-Kaidától. Így hamar népszerűvé válhatott a kiábrándult, nyugati országokban élő muszlimok körében. Ilyen tömeges brutalitásra Irakban 2003 óta nem volt példa, nem véletlen, hogy a csecsenek után az európai harcosok is inkább hazatérnének, hiszen valójában egyáltalán nem voltak felkészülve arra, hogy ilyesmiben is részt kell venniük.
Ugyanígy a brutalitásuk listája – amelyen előkelő helyen szerepel a keresztényirtás is – politikai értelemben is kirántja alóluk a talajt, ez már az őket kezdetben támogató szunnita törzsfőnököknek is sok – mondta a szakértő. Ugyanakkor vélhetően a gyermekek tömeges besorozása vagy öngyilkos merénylőként alkalmazása sem teszi szimpatikusabbá a szélsőségeseket.
De ha szervezetileg-politikailag képesek lennének is fenntartani vagy akár növelni is „államuk” területét, katonailag nem sok esélye van az IÁ-nak – mondta Csicsmann. Bár a CNN szerint sokkal többen vannak, mint eddig a CIA sejtette, a kurd peshmergák fokozatosan szorítják vissza őket, és sok, korábban szunnyadó állapotban lévő síita milícia újraaktiválódott, zászlaik alá pedig özönlenek az önkéntesek.
Ami pedig a külpolitikát illeti, lassan beiktatják azt az iraki kormányt, amely számíthat Amerika és szövetségesei hatalmas katonai erejére; ezzel szemben pedig biztosan nem állhatja a sarat a minden oldalról támadott iszlamista terrorállam.
(MNO.hu/Veczán Zoltán)
