– Kimentünk a levegőre, üldögéltünk a fűben, a kutya – egy négyéves beagle kan – pedig ide-oda futkározott – meséli Solomon Enikő, aki napok múlva is az átélt megrázkódtatás hatása alatt áll. – Egyszer nem jött vissza, akkor elkezdtük keresni. A tehénfarm közelében találtuk meg, már nem élt. Van szemtanú is, egy német turista, aki messziről látta, ahogy négy nagy kutya körbevette és leteperte, de azt hitte, játszanak. Két juhász is ott állt, de nem tettek semmit, egy szóval sem próbálták megakadályozni a támadást. Amikor a fiam felment autóval, arra is ráugrottak a juhászkutyák, és egyik nyakában sem volt kolonc. Beszéltünk a juhászokkal, azt mondták, ők nem a kutyák őrzéséért vannak ott, de ez szerintem nem kifogás: ha magánterületen legeltetnek, kerítsék be, a kutyákat pedig kössék meg, mert nem maradnak a helyükön. A biciklizőket is sokszor lerohanják az úton, többen is mondták, hogy mindig félnek ezen a szakaszon. Tudom, hogy nem az első eset a miénk – tavaly egy sétáló diáklány egyik kutyáját tépték szét hasonló módon, még szerencse, hogy a másikkal el tudott menekülni. Így még felháborítóbb: ha tudnak róla a hatóságok, hogy mi történik, akkor miért nem tesznek semmit? Ki ez a juhász, hogy egy egész város lakosságát terrorizálni tudja? Utánanéztem: a törvény szerint dombvidéken két kutyát szabad tartani a nyájak mellett, azokat is kolonccal. Ha egy kutyát megtámad egy másik, az már agresszív állatnak minősül, és ki lehet lőni. A juhásznak pedig kötelessége visszahívni a kutyáját, ha turisták járnak arra. Hát itt a törvény nem érvényes? Voltam az alpolgármester asszonynál kihallgatáson, elismerte, hogy ez valós, régi gond, hát nem értem, miért nem oldják meg. Hová vigyük levegőzni, futtatni a kutyáinkat, ha a kirándulóhelyeken is veszélyben vannak? A városban nincs kutyasétáltató, kint pedig mindenütt legeltetnek, akármerre megyünk. Hol keressünk biztonságos, nyugodt kikapcsolódást a természetben, ha egy sorompóval őrzött, fizetős, asztalokkal kiépített üdülőövezetben is rettegni kell? És ha nem kutyát, hanem gyermeket támadnak és ölnek meg a nyájőrzők, akkor az önkormányzat vállalja a felelősséget? A rendőrök mondták, hogy a juhász mindig megússza egy százlejes bírsággal, és azt is megtudtam, hogy a tavalyi kutyáért sem fizetett térítést. Engem sem a pénz érdekel, hanem hogy ilyen kegyetlen véget ért az a jámbor kiskutya, amely özvegységembe derűt hozott, és soha senkire rá nem támadt. Nem is hagyom ennyiben: a hatóság kötelessége bűnvádi eljárást indítani a juhász ellen, és ha nem történik semmi, a polgármes­teri hivatalt fogom beperelni a kirándu­lók veszélyeztetése miatt. Meddig mehet ez így?
– A jelenlegi törvénykezés sajnos nem segít minket, a városi tanácsban idén elfogadott, a legeltetési szabályokat szigorító határozatot pedig nem tudjuk alkalmazni, mert a prefektúra megtámadta – nyilatkozta megkeresésünkre Sztakics Éva alpolgármester, aki úgy tudja, hogy a juhászkutyák magánterületet védve támadtak rá a beagle-re. Ez azonban nem volt bekerítve, tehát a nyájőrzők szabadon járnak, és több kilométerre is elcsatangolnak, ami valóban tarthatatlan – ismerte be. Ő maga is arrafelé szokott kerékpározni, és tudja, hogy hat-nyolc kutya a sorompótól a Honvédkútig ellenőrzés alatt tartja a területet, de senki sem azonosította őket. A feljelentést nem a polgármesteri hivatalhoz, hanem a rendőrséghez nyújtotta be a panaszos, ezért nekik kell eljárniuk ebben az ügyben, a városháza visszamenőleg nem tud foglalkozni vele, csak bizonyos megelőzési intézkedéseket foganatosítottak. A kóbor kutyák befogása a helyi rendőrségre tartozik, a juhászkutyák létszámát, felszerelését az illetékes vadásztársaság kérheti számon, a héten mindkét szervezet emberei járőröztek. Amikor kimentek, a kutyák kerítésen belül voltak, ennek ellenére folyamatosan figyelik őket a rendfenntartók.