Az elnöki előterjesztést az ülésről közösségi portálokon keresztül kiszivárogtatott információk szerint a 450 fős törvényhozás 277 képviselője támogatta, zömében az államfőt támogató honatyák. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság párt elnöke közölte, hogy frakciója egyhangúlag elutasította az előterjesztést. A Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza párt képviselőcsoportjának egy része szintén nemmel szavazott a javaslatra (az ukrán kormánykoalíció felbomlása miatt teljesen átrendeződtek a parlamenti erőviszonyok, és nehéz eldönteni, hogy mely párt ellenzéki, illetve mely támogatja az Arszenyij Jacenyuk vezette kormányt).
Külön törvényjavaslatot nyújtott be az államfő a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról, amelyet 287 képviselő támogatott. Ez a két megyében történt „események résztvevőit” mentesíti a büntető és egyéb felelősségre vonás alól, valamint megtilt mindenféle üldöztetést és diszkriminációt velük szemben.
A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított „terrorellenes hadművelet”. A törvényjavaslat a különleges jogállás megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban. A dokumentum szavatolja az orosz és minden más nyelv szabad használatát a magán- és a hivatalos életben, azaz a térségben egyenjogúvá teszi az oroszt és minden más nyelvet, kimondja továbbá, hogy támogatja oktatásukat és fejlődésüket. A különleges státusú települések vezetésének joga lesz külön gazdasági, szociális és kulturális megállapodásokat kötni a kijevi kormánnyal és az ukrán központi végrehajtói hatalom egyéb szerveivel. A javaslat ugyanakkor kimondja, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatják. A javaslat jogot biztosít arra, hogy együttműködési és jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki a különleges státusú települések a szomszédos Oroszország egyes közigazgatási egységeivel, de csakis határ menti együttműködés keretében, az ukrán állam részeiként. Porosenko korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a térség különleges státusa nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására, sem az ország függetlenségére.

Közelebb Európához
A kijevi parlament tegnapi plenáris ülésén ratifikálta Ukrajna EU-társulási megállapodását. A ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. A megállapodás ratifikációjáról egy időben szavazott az Európai Parlament és a kijevi törvényhozás, miközben a két parlament között videokapcsolatot létesítettek. Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek életbeléptetését azonban – az EU, Oroszország és Ukrajna között múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként – 2015 végéig elhalasztják. A strasbourgi és kijevi szavazás eredményeképpen a megállapodás politikai része alkalmazható lesz, amint az Európa Tanács megerősíti azt. A teljes életbelépéshez a megállapodást mind a huszonhat tagállamnak ratifikálnia kell. Eddig ezt hat tagország tette meg, az összes ratifikációig akár több év is eltelhet. Az aláírást eredetileg a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozóra tervezték, de Viktor Janukovics akkori ukrán elnök moszkvai nyomásra az utolsó pillanatban elállt az aláírástól. Lényegében ez a fejlemény adta az utolsó szikrát a kijevi ellenzéki megmozdulások drámai kibontakozásához.