A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban például a névadó szobrának avatójára készülnek, de tervben az épület bővítése is, Barátoson pályázatokból igyekeznek pótolni az anyagiakat, Nagyborosnyón továbbra is várják az iratkozókat, Papolcon pedig – az általános tendenciával ellentétben – nőtt a diáklétszám.
Szobrot állítanak  a névadónak
Orbaiszék fővárosában, Kovásznán viszonylag megújult iskolában kezdhették a tanévet a diákok. A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban a termek háromnegyedét, 14 osztályt sikerült kimeszelni.
A könyvtárat újrarendezték, a padlót szalagparkettával fedték be. Friss a főépület és a tornaterem külső festése, a sportlétesítmény új tetőt kapott – számolt be Becsek Éva igazgatónő. Ez utóbbi megvalósítás fontos – a tavalyi kicsengetésen a gyerekek mellett a szülők is tapasztalhatták, milyen, mikor nyakukba csurog az eső. Előrelépés, hogy ez évtől két címzetes tanár oktatja az angol nyelvet. A szakoktatás megszervezésében voltak gondok, a faipari szakra nem kaptak építőmérnököt. A problémát végül az illetékes szaktanfelügyelő segítségével oldották meg – mondta Becsek Éva. Az iskola vezetőségében változás történt, Inceffi Tündét Bede Emese matematikatanár váltotta az egyik aligazgatói tisztségben.
Tavalyhoz képest ötven gyerekkel kevesebben, 1242-en kezdték az iskolát a Kőrösiben. A létszámapadás az ötödik osztályban tapasztalható leginkább, egyrészt nincs utánpótlás az alsóbb osztályokból, másrészt a környékbeliek Kovászna helyett a sepsiszentgyörgyi iskolákat részesítik előnyben, annak ellenére, hogy igyekeztek népszerűsíteni a Kőrösit – jegyezte meg az igazgató. Kihívást jelent az iskola számára az érettségi eredmények javítása – főként a technológiai líceumi tagozaton, ahol egyik tavalyi osztályban senkinek sem sikerült leérettségiznie.
Ha minden jól megy, még ősszel elkezdődhet az iskola új szárnyának építése. A beruházást a polgármesteri hivatal fedezi, a befektetés meghaladja a 267 ezer eurót, és jövő augusztusig kell befejezni az építkezést. Ha végeznek, hat osztályteremmel bővül a Kőrösi Csoma Sándor Líceum, ez épp elég ahhoz, hogy megszüntethessék a délutáni oktatást, és minden gyerek délelőtt járhasson iskolába – magyarázta az igazgató. Az iskolaudvaron egy parkoló kialakítását is megkezdték. Felszámoltak két földalatti üzemanyagtartályt, ezek helyére épül az autók állomáshelye. Október 3-án ünnepre készül az iskola. Épp 25 évvel ezelőtt vette fel Kőrösi Csoma Sándor nevét, a nagy Kelet-kutató előtti tisztelgésként a tudós kőből készült mellszobrát, a feldobolyi Éltes Barna szobrászművész alkotását állítják fel az udvaron a Pro Csoma Egyesület kezdeményezésére.
A pályázó iskola
Barátoson különösebb gond nélkül kezdődött a tanév. 202 gyerek iratkozott a tanodába, ez kettővel több, mint egy évvel ezelőtt – tudtuk meg Beder Győző iskolaigazgatótól. Az intézményben folyó oktatás minőségét mutatja, hogy a tavaly végzett 17 nyolcadikosból 11 elméleti líceumba jutott be, hárman közülük a Székely Mikó Kollé­giumba. A barátosiak körében kedvelt a kovásznai líceum turisztikai szaka. Öten szakiskolába kerültek, egy gyerek szülői tiltás miatt nem kezdhette meg a kilencedik osztályt – sorolta az iskolavezető.
A Bibó Jó­zsef Általános Iskolához tartoznak az orbaiteleki és pákéi elemi iskolák. Pákéban egy tanárnő foglalkozik az előkészítősök és a harmadik osztályosok összevont csoportjával. Orbaiteleken két pedagógus ugyancsak összevont osztályokban – előkészítősök–másodikosok és elsősök–harmadikosok – oktatja a gyerekeket. Ugyanez a helyzet Barátoson is. A három település negyedik osztályosai az iskolaközpontban tanulnak, az ingázókat iskolabusz szállítja az órákra.
Nagyon ráférne a barátosi iskolára a tetőszerkezet kijavítása. Szú ette meg a fát, cserélni kellene a szerkezetet. A dokumentáció elkészült, de a polgármesteri hivatal még nem tudta előteremteni a szükséges, több mint 250 ezer lejre rúgó pénzösszeget – számolt be Beder Győző. A tetőszerkezet javítását úgy képzelték el, hogy egyúttal két osztályteremnek helyet adó tetőteret is kialakítanak, egyikben helyet kapna az informatikai labor. A szükséges felszerelés megvan, tíz számítógép áll a gyerekek rendelkezésére: két alkalommal pályáztak a bukaresti Asopic Alapítvány által kiírt Határ nélküli műhelyek programra, mindkét alkalommal öt-öt gépet kaptak – tudtuk meg az iskolaigazgatótól. A pályázati lehetőségeket egyébként komolyan veszik Barátoson, számukra ez az egyetlen út pénzek elnyerésére. A Bethlen Gábor Alapítványnál iskolai testvérkapcsolatok fenntartására pályáztak, 150 ezer forintot nyertek. A mezőföldi Magyarszovát iskolájával tarják a kapcsolatot. A Kolozs megyeiek tavaly ősszel voltak Barátoson, októberben újból érkeznek, hogy részt vegyenek a szüreti bálon. A barátosiak áprilisban, az Iskola másképp hé­ten jártak Magyarszováton. A barátosi iskola nagy hátránya a tornaterem hiánya. 2007-ben készítettek egy tervet, mely alapján a régi iskolaépületet kívánták tornateremmé alakítani, de pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. Új csarnok építésére is kész a terv, de ezt sem hagyták jóvá Ba­rátosnak. A Háromszéki Közösségi Ala­pítványnál is pályáztak, az elemi osztályosok nyári kirándulására – Ismerjük meg Háromszéket címen. Nem hagyták ki a Sulijó pályázat lehetőségeit sem. A legösszetartóbb osztályok versenyében a tavalyi VI. osztály 2., a VII. pedig 8. helyen végzett, jutalmuk egyhetes algyógyi táborozás volt.
Ahol még várják a gyermekeket
Nagyborosnyón – mint az utóbbi évtizedekben mindig – a roma közösség nagymértékben befolyásolja a Bartha Károly Általános Iskola működését, főként a létszám tekintetében. Idén 392 gyerek kezdte az évet az iskolaközponthoz tartozó intézményekben. Nagyborosnyó mellett Léc­falván, Kis­borosnyón, Várhegyen és Fel­dobolyban nyíltak meg az osztálytermek. Cófalván tavaly bezárt az intézmény, az ottani gyerekeket iskolabusz szállítja a tanórákra – tudtuk meg Nagy Csongor László igazgatótól.
A roma iskolások körében jellemző a „vándorlás” – jegyezte meg az iskola vezetője. Például idén egy gyerek Erdő­vidéken folytatja tanulmányait, kettő viszont Maros megyéből érkezett az iskolába. A romák iskolalátogatását az évszakok is befolyásolják. Télen „telített” a szezon, iskolakezdéskor viszont sokan még kül­földön tartózkodnak – Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban. Mások az őszi betakarítási idényt próbálják minél jobban kihasználni, nem mennek iskolába, mert megélhetést kell keresniük. Ezért várják még mindig a beiratkozott gyerekeket a pedagógusok – mondta Nagy Csongor. Nagy feladat Nagybo­rosnyón és a környező falvakban, hogy a szülőket meggyőzzék, mennyire fontos az iskola a gyermekek számára. Ezen dolgozik Kocsis Dénes roma mediátor és az iskola teljes munkakörben foglalkoztatott pszichológusa, a feldobolyi Nagy Ilonka. A lélekgyógyásznak ezen kívül is van, mit tennie, sok gyerek rendezetlen családokból származik, beszéd- és viselkedészavarral küzd.
Az iskolaközponthoz tartozó falvakban a tanodák állapota elfogadható. Kivétel a nagyborosnyói iskola. Az épület a református egyház tulajdonában, eljött az ideje, hogy az egyház és az önkormányzat megtalálja a megoldást az ingatlan állagának javítására. A jelenlegi állapot lehangoló, annyira, hogy építészeti szakemberek lezáratták a tornatermet, két osztálytermet és az ide vezető folyosót. A tető gerendáinak állapota veszélyeztetné a gyermekeket. Szerencse, hogy a polgármesteri hivatal egyik termében kaptak helyet az ötödik osztálynak – ismertette Nagy Csongor. Az igazgató mögött jó csapat áll – ezt nem felejtette el hangsúlyozni az iskolavezető. Idén visszatértek a szülési szabadságon lévő címzetes oktatók is. A polgármesteri hivatal tavalyra kifizette az ingázó pedagógusok utazási költségeit. 25 oktató jár munkába más helységből, ennek következménye, hogy a Bartha Károly-iskolában és az alegységekben nincsenek délutáni foglalkozások, szakkörök. Nem hanyagolják el a hátrányban lévő falustársak iskoláztatását, ha minden jól megy, októbertől beindul a Második esély program. Ennek részeként írni, olvasni nem tudó személyeket tanítanak majd betűvetésre és silabizálásra. Az Európai Unió projektje hatvan személynek nyújthat képzést – mondta Nagy Csongor.
A községháza támogatását élvezik
Papolcon az idei tanévben nem verheti szét az eső a tanórákat: a falu általános iskolájának tetőszerkezetét a nyáron megjavították. A födém egyik oldalára új cserepek kerültek, a többi részén átforgatták a kerámia takarólapokat – számolt be Bartos Zsolt igazgató. A 155 – magyar és román anyanyelvű – tanuló az „alsó” és „felső” iskolában-óvodában tanul. Jó hír, hogy nőtt az intézménybe járó gyerekek száma. A tanerő nagy része címzetes pedagógus. Ketten helybeliek, a többiek a környékbeli településekről ingáznak. Utazási költségeiket megtéríti a zágoni községháza. Ugyancsak Kis József polgármester támogatásával az iskola két helyszínén új játszótér épülhetett, a főépület köré friss létesítményként kerítés került – hangsúlyozta Bartos. Téli fűtőanyagban nincs hiány, a száraz keményfa ott sorakozik az iskola udvarán. Délutáni programokban, szakkörökben viszont a papolci tanoda sem bővelkedik, de évente részt vesznek a december elsejei, március tizenötödikei megemlékezéseken, ott vannak kulturális rendezvényeken, június elsejét is megünneplik, elmennek versenyekre. Többre lenne igény – az igazgató várja az iskola tanításon kívüli programjainak színesebbé tételére vonatkozó javaslatokat.