Május végén vagy június elején tartják meg a helyhatósági választásokat — jelentette be Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök. Mint elmondta, a választások napját a jövő heti kormányülésen szögezik le.
A kormányfő hangsúlyozta, a helyhatósági választásokat határidőn belül tartják meg, ennek időpontja pedig nem esik egybe a húsvéti ünnepekkel, valamint az európai labdarúgó-bajnoksággal. Múlt pénteki nyilatkozatában Tăriceanu arról számolt be, hogy az egyéni kerületes választás bevezetése miatt a helyhatósági választásokat elhalaszthatják, és annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy összevonják a parlamenti választásokkal. Számítása szerint a helyhatósági választások első fordulóját május 25-én, a második fordulót pedig június 8-án tartanák.
Kötelező végzettség jelölteknek
Legkevesebb középiskolai végzettséggel kell rendelkezniük azoknak a jelölteknek, akik községi vagy városi polgármesteri tisztségre pályáznak — fogadta el hallgatólagosan a szenátus. A jogszabály szerint a municípiumi polgármesteri címre pályázóknak legkevesebb főiskolai tanulmányokat kell végezniük. A törvénytervezetet korábban több nagyromániás, demokrata, liberális és szociáldemokrata honatya nyújtotta be, a jogszabály pedig hallgatólagosan került elfogadásra, mivel a határidőig nem sikerült szavazásra bocsátani. A kormány viszont alkotmányellenesnek tekinti a jogszabálytervezetet, azzal indokolva álláspontját, hogy az alkotmányos előírások szerint minden állampolgár jelöltetheti magát a helyi közigazgatási tisztségbe, aki betöltötte a 23. évet, anélkül hogy ezt a tanulmányi végzettség korlátozza. A jogszabálytervezet esetében a képviselőház a döntéshozó testület.
Újra szabályozzák
Sürgősségi rendelettel szabályozza a kormány a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) működéséről szóló törvényt. Kormányzati képviselők szerint az új jogszabály a Szociáldemokrata Párt részéről érkezett javaslatokat is tartalmazza, ugyanakkor konzultációkat folytatnak a kérdésben a többi politikai párttal, valamint a civil szférával is. Az egyik módosítás értelmében a SZIVOT döntéseit nem a testületnél, hanem bíróságon lehet majd megfellebbezni, a korábbi rendelkezéseket ugyanis alkotmányellenesnek nyilvánították. Egy másik módosítás értelmében a testület elsősorban az állami tisztséget betöltő személyeket világítja át, valamint azokat, akik pályáznak egy állami tisztségre. A törvény alkotói ugyanakkor ki akarják iktatni a jogszabályból a politikai rendőrség fogalmát, ehelyett csupán arról dönthetnek, hogy az átvilágított személy együttműködött-e vagy sem a volt titkosszolgálattal.
Vissza kell fizetni a különbözetet
Huszonhétmillió euró visszaszerzésére szólította fel a kormányt az Európai Bizottság (EB), úgy értékelve, hogy a kabinet törvényellenes állami támogatást nyújtott a craiovai autógyár magánosításánál. A craiovai autógyárat az amerikai Ford gépkocsigyártó vállalat akarja felvásárolni, az EB szerint a román állam bizonyos feltételeket szabott a termelési mennyiséggel, illetve az alkalmazottak létszámával kapcsolatban, ennek fejében a 84 milllió euróra becsült piaci ár helyett 57 millióért kötött szerződést a vásárlóval a részvénytársaság papírjainak 72,4 százalékára. Márpedig az állami támogatásokat csak szigorú feltételek mellett lehet ilyen esetben nyújtani, hogy ne sérüljön a szabadpiaci verseny elve. * A miniszterelnök értetlenségét fejezte ki, nem érti az EB határozatát, azonban nem támadja meg, hogy folytatódhasson a gépkocsigyár magánosítási folyamata. * A Ford Európa üdvözli az EB döntését, mivel ennek következtében folytatható a craiovai autógyár átvétele. A gépkocsigyártó szándékai és kötelezettségei változatlanok maradnak a romániai befektetést illetően — derül ki a vállalat közleményéből.
