E címmel hirdette XIII. táborának vitáit az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) szeptember 11–14-e között Árkoson.
Az esemény egybeesett a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál Szentgyörgyön zajló eseménysorozatával, sőt, közben megkezdődött egy utcazene-fesztivál is. De azt, hogy vidékünkön egymásra csúsznak a rendezvények, aztán hosszú szünet következik, már megszokhattuk.
Most az EMIL vitáiról. Napjainkban terjed a digitalizálás, az irodalmi folyóiratok java már fenn a világhálón, az érdekel – foglalta össze a vitákat Király Zoltán ügyvezető elnök –, hogy „meghal-e a papír alakú könyv vagy folyóirat”, vagy még sokáig párhuzamosan fut a nyomtatott és digitális változat, akár a nagy napilapok esetében? Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője, A nyomtatott folyóiratok fölöttébb szükséges voltáról című előadásában azt fejtegette, még mindig nyomtatott folyóirat-központú kultúráról beszélhetünk, amit egyik napról a másikra egészében nem szabadna megszüntetni és felvinni a világhálóra, ahogyan azt sokan gondolják. Szerinte a legfontosabb publikációk még mindig folyóiratokban jelennek meg, ami verseknek, regényrészleteknek, elbeszéléseknek reklámfelületet is biztosít, a kiadók is a szerint tájékozódnak, a kanonizációs folyamatok pedig még mindég elsősorban a folyóiratokban zajlanak. Az olvasók is ragaszkodnak a papíralapú olvasnivalóhoz, vannak, akik nem is interneteznek. Könczey Elemér grafikus Papír vs digitál című előadásában kifejtette, még mindig a nyomtatott könyv dominál, de a felgyorsuló digitalizálás eredményeképp harminc év után már csak kevés szép és drága könyv marad. Király Farkas, a Magyar Írószövetség digitális munkacsoportjának vezetője és Novák Zsüliett, a Fiatal Írók Digitális csoportjának tagja a digitalizálás elkötelezett híveiként úgy érveltek, hogy az elektronikus irodalom, folyóirat vagy könyv olcsóbb, kis helyen elfér, már csak ezért is övé a jövő. Hogy ez a jóslat beigazolódik-e, éveken, évtizedeken belül elválik, mindenesetre már létezik olyan irodalmi folyóirat, például a győri Ambroozia vagy az udvarhelyi Eirodalom, amely csak digitális formában olvasható. Vitazáróként ez utóbbi szerkesztői, Zsidó Ferenc, Borsodi László és Bálint Tamás mutatták be folyóiratukat.