Az EMIL ÁrkosonElektronikus Gutenberg-galaxis?

2014. szeptember 20., szombat, Kultúra

E címmel hirdette XIII. táborának vitáit az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) szeptember 11–14-e között Árkoson.

Az esemény egybeesett a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál Szentgyör­gyön zajló ese­ménysorozatával, sőt, közben meg­kezdődött egy utcazene-fesztivál is. De azt, hogy vidékünkön egymásra csúsznak a rendezvények, aztán hosszú szünet következik, már megszokhattuk.
Most az EMIL vitáiról. Nap­jainkban terjed a digitalizálás, az irodalmi folyóiratok java már fenn a világhálón, az érdekel – foglalta össze a vitákat Király Zoltán ügyvezető elnök –, hogy „meghal-e a papír alakú könyv vagy folyóirat”, vagy még sokáig párhuzamosan fut a nyomtatott és digitális változat, akár a nagy napilapok eseté­ben? Lövétei Lázár László, a Szé­kelyföld főszerkesztője, A nyomtatott folyóiratok fölöttébb szükséges voltáról című előadásában azt fejtegette, még mindig nyomtatott folyóirat-központú kultúráról beszélhetünk, amit egyik napról a másikra egészében nem szabadna megszüntetni és felvinni a világhálóra, ahogyan azt sokan gondolják. Szerinte a legfontosabb publikációk még mindig folyóiratokban jelennek meg, ami verseknek, regényrészleteknek, elbeszéléseknek reklámfelületet is biztosít, a kiadók is a szerint tájékozódnak, a kanonizációs folyamatok pedig még mindég elsősorban a folyóiratokban zajlanak. Az olvasók is ragaszkodnak a papíralapú olvasnivalóhoz, vannak, akik nem is interneteznek. Könczey Elemér grafikus Papír vs digitál című előadásában kifejtette, még mindig a nyomtatott könyv dominál, de a felgyorsuló digitalizálás eredményeképp harminc év után már csak kevés szép és drága könyv marad. Király Farkas, a Ma­gyar Író­szövetség digitális munkacsoportjának vezetője és Novák Zsüliett, a Fiatal Írók Digitális csoportjának tagja a digitalizálás elkötelezett híveiként úgy érveltek, hogy az elek­t­ronikus irodalom, folyóirat vagy könyv olcsóbb, kis helyen elfér, már csak ezért is övé a jövő. Hogy ez a jóslat beigazolódik-e, éveken, évtizedeken belül elválik, minden­esetre már létezik olyan irodalmi folyóirat, például a győri Am­broozia vagy az udvarhelyi Eiro­dalom, amely csak digitális formában olvasható. Vitazáróként ez utóbbi szerkesztői, Zsidó Ferenc, Borsodi László és Bálint Tamás mutatták be folyóiratukat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2014-09-20: Kultúra - Farkas Réka:

Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár létesült

Az 1989 decembere után megjelent erdélyi magyar kiadványok, könyvek összegyűjtésére vállalkozik az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár, a régóta tervezett, szervezett projektet szerdán este indították hivatalosan is útjára befogadó intézményében, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
2014-09-20: Kultúra - :

Felezőidő 2 (Művészeti központ Sepsiszentgyörgyön)

„...vannak vidékek legbelül” – szól Kányádi Sándor nevezetes versének sora.
S hogy mi is az a vidék, ott mélyen?