Nem jött most össze a függetlenségpárti skótoknak, kevéssel bár, de többen voksoltak arra, hogy továbbra is Nagy-Britannia része legyen országuk.
Az eredmények láttán fellélegezett majdnem minden európai államvezetés: a skót referendum kapcsán mutatkozott meg ugyanis, hogy számos nyugati országban nem megoldott a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzete, és valóban lavinát indíthat el a függetlenségi referendum – Spanyolországban a katalánok készülnek hasonló akcióra, de elszakadási törekvésekkel szembesül többek között Olaszország, Franciaország, Belgium is.
Figyelemre méltó viszont a brit kormány magatartása. David Cameron miniszterelnök első reakciója ugyanis az volt, hogy leszögezte: a kampány utolsó időszakában tett ígéreteinek megfelelően nagyobb fokú önrendelkezés illeti meg Skóciát. Vagyis a lojalitásért cserébe még nagyobb autonómiát biztosítanak a skótoknak – végső soron győztek tehát az autonomisták.
És ezek azok a következtetések, amelyek miatt brit példáról is beszélhetünk – még ha Székelyföld több városában a skótokkal szimpatizáló villámcsődületek zajlottak is. Mert bizony van, mit tanulnunk a skótoktól – egységet, kitartást, elszántságot, sorsuk, jövőjük iránti felelősséget (a népszavazáson szinte 90 százalékos volt a részvételi arány!) –, de azért a britektől is volna, mit ellesni. Leginkább persze azoknak, akik minduntalan az ország szétesésétől, feldarabolásától félnek, rettegnek.
Mert lám, Skóciában törvényes népszavazást lehetett szervezni a függetlenségről. Nem támadták meg a bíróságon a brit kormány képviselői, mint nálunkfelé teszik a prefektusok az autonómiapárti önkormányzati határozatokkal, nem perelték a kezdeményezőket, mint mifelénk a kormánybiztosok a polgármestereket – tiszteletben tartották a skótok jogát ahhoz, hogy maguk döntsenek sorsukról. Nem fenyegetőztek, nem sikítoztak, hanem a szabályokat betartva, pénzt, időt, energiát nem kímélve kampányoltak, próbálták meggyőzni őket, hogy együtt erősebbek lehetnek, s még nagyobb fokú önrendelkezést ígértek. Amikor pedig kiderült, hogy győztek az uniópártiak, akkor sem diadalittas nyilatkozatok következtek – mint mifelénk szokás –, hanem megerősítették korábbi ígéreteiket.
Vajon tanulunk-e a skótoktól? És vajon tanulnak-e a britektől Bukarestben?