A számos művészeti ágban emlékezeteset alkotó Bánffy Miklós munkásságára hívja fel a figyelmet Illúzió és tükröződés – a Naplegendától a Nagyúrig címmel a Nemzeti Színház Zikkurat Kiállítótermében vasárnap megnyílt kiállítás.
Bánffy Miklós (1873–1950) politikusként, íróként, drámaíróként, díszlettervezőként egyaránt a magyar kultúrtörténet jelentős alakja – emlékeztetett a teátrum vasárnapi nyílt napján tartott kiállításmegnyitón a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója. A. Szabó Magda közölte: a tárlat aktualitásához hozzájárul, hogy Vidnyánszky Attila rendezésében decemberben bemutatják Bánffy A nagyúr című darabját (Attila, nagyúr szerepét Mátray László sepsiszentgyörgyi színművész alakítja, szerk. megj.).
Magdó János volt kolozsvári főkonzul emlékeztetett: Bánffy Miklós születésének 140. évfordulójára 2013 végén hirdettek emlékévet, amely jelenleg is tart. Ennek egyik legfontosabb eseménye a most Budapesten látható kiállítás, amelyet az író-politikus szülővárosában, Kolozsváron hatezren láttak – jegyezte meg. Bánffy esetében igazi polihisztorról van szó, aki minden területen jelentőset alkotott – hangsúlyozta.
Magdó elmondása szerint Bánffy Miklós Székely Bertalannál tanult festészetet; tehetségét bizonyítja, hogy az első világháborút követő zűrzavaros időszakban portrérajzolásból élt meg Hágában. Rajztehetségét már korábban, az Operaház intendánsaként is tudta azonban kamatoztatni, vezetőként pedig az ő nevéhez fűződnek Bartók Béla főműveinek bemutatói. Mégis íróként a legismertebb, drámái, novellái mellett máig Erdélyi történet című trilógiája Bánffy Miklós legolvasottabb műve – fűzte hozzá. A diplomata felidézte, hogy Bethlen István kormányában Bánffy Miklós másfél évig töltötte be a külügyminiszteri posztot; nevéhez fűződik Magyarország felvétele a Népszövetségbe és Sopron visszatérése.
