Megnyitóbeszédében id. Orbán Miklós agrármérnök a szakmai nap létrejöttének körülményeit ecsetelte. A LAM Alapítvány már 22 éve úttörő tevékenységet folytat a térségben, elsőként hoztak létre régiófejlesztési programot, indították be a mezőgazdasági és gazdasszony felnőttképzést, a gazdák hitelezését, tangazdaságot létesítettek. Legújabb kezdeményezésük a talajtani/trágyázási szaktanácsadáshoz kapcsolódik, ennek szükséges eszköze a beszerzett mobil talajvizsgáló laboratórium. A készüléket képzéshez, kultúrára szabott trágyázási tervek elkészítéséhez is használni fogják – mondta Orbán. Divat lett a trágyázás, a nitrogén alapú műtrágyák használata, miközben kevesen ismerik behatóan a műtrágyákat, hasznosításukat. Szokássá vált minél több műtrágyát használni, a talaj szükségletének ismerete nélkül – magyarázta a talajvizsgálat fontosságát.

Hasznos, de veszélyes is lehet a nitrogén
Prof. dr. Füleky György, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezetője a témához kapcsolódó érdekes előadással kötötte le a jelen lévő szakemberek, gazdák figyelmét. A helyes növénytáplálás a műtrágyázási szaktanácsadáson alapul című értekezése gyakorlati alapismereteket nyújtott a műtrágyázással kapcsolatban.
A tápanyagellátás hatékonysága érdekében több szempontot figyelembe véve kell meghatározni a trágyázási tervet. Elsősorban ismerni kell a talajtípust (ezt a szövetkezeti gazdaságok idejében térképen rögzítették – jegyezte meg), meg kell választani a termesztendő növényt, ezután következik a tápelemtartalom meghatározása. Utóbbi eljárás a mintavétellel kezdődik egy-egy parcellából több helyen. Általában 20–30 cm mélységről, de például a cukorrépa esetében a mélység elérheti a 0,9 métert is – jelezte. A talajminta 2 mm-es szitán való áteresztése után kezdődik a tulajdonképpeni vizsgálat, melynek során meghatározzák a talaj oldható foszfor- és kálium-, ásványi nitrogén tartalmát, savasságát, a CaCO3 (kalcium karbonát) részarányát, humuszosságát, kötöttségét – magyarázta az eljárást.
A nyugati, fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban arra törekednek, hogy ősszel lehetőleg ne maradjon nitrogén a talajban. Többek között ezt írja elő az EU nitrogén-direktívája is, mely a nitrogén talajbeli felhalmozódását kívánja megelőzni, ugyanis ez ártalmas a vizekre. A nitrogén fő tápelem a növények számára, ugyanakkor a legveszélyesebb a környezetre nézve – figyelmeztetett.
Dr. Jakab Sámuel, a nyárádszeredai Corvinus Egyetem tagozatvezetője Kenyeret adó termőföldünk, a talaj című előadásában osztott meg érdekes tudnivalókat a hallgatókkal.

Tömörített a Malomhegy dűlő talaja
Az előadók vezetésével zajlott a terepgyakorlat. A Malomhegy dűlőt vették górcső alá, az eredmények érdekesnek mutatkoztak. Kiderült, a talaj savassága 6,5pH körüli, ami közelít a semlegest jelentő, 6,8pH-s zónához. Foszforban szegénynek mutatkozott a dűlő talaja, ellenben jó, sőt nagyon jó a káliumellátottsága. A nitrogén tekintetében hiány mutatkozott, 25 kg aktív nitrogént határoztak meg hektáronként. Ez a szám a környezeti és egyéb tényezők következtében folyamatosan változik, a vizsgálat eredménye aznapra vonatkozott – állapította meg érdeklődésünkre Orbán Miklós. A talajszelvény-vizsgálat eredményeként kimutatták, hogy gondok vannak a talaj tömörítettségének tekintetében, ami víz-, levegő- és hőgazdálkodási problémákhoz vezet.
Orbán többször hangsúlyozta: a talajtani nap fő célja az alapítvány által beindított trágyázási szaktanácsadás népszerűsítése. Aki élni szeretne a jelképes összegbe kerülő szolgáltatás nyújtotta előnyökkel, az illyefalvi LAM Alapítvány székhelyén kaphat további információkat.