A vonatkozó 2014/123-as törvény múlt pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben, miután előző nap Traian Băsescu államfő kihirdette azt. Az elnök azonban ismételten kifejtette, hogy szerinte a kormány hosszú távon nem tudja fenntartani a járulékcsökkentés nyomán keletkezett bevételkiesést. Az október 1-jétől hatályba lépő törvény szerint az eddigi 20,8 százalékos munkáltatói járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. Van két speciális járulékkulcs is, így a nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabbat 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérséklik. Az államfői kritika szerint az intézkedés nyomán jövő évben a társadalombiztosítási költségvetés deficitje 5 milliárd lejjel nő, ezt a hiányt az állami költségvetésből kell átcsoportosítani, ami két módon lehetséges: a novemberi államelnök-választás után eltörlik az 5 százalékos csökkentést, vagy adóemelésre kényszerülnek.
De nézzük, mit jelent konkrétan – a minimálbér, illetve a háromszéki átlagbér esetén – ez a járulékcsökkenés. A jelenlegi 900 lejes bruttó minimálbér esetén a munkavállaló 670 lejt kap kézhez, a vállalati ráfordítás 1153 lejre rúg. Ha a járulékcsökkentés pozitív hozadékát egészében a munkavállaló kapja meg, a vállalat bérköltsége tehát nem változik (marad 1153 lej), a munkavállaló nettó bére mintegy négy százalékkal növekszik, vagyis 699 lejre módosul. Ugyanez a 1200 lejes nettó fizetésnél az alkalmazottnak 65 lej többletet jelent.
Az adóhivatal egyébként a rendkívül magas adóelkerülést fokozott ellenőrzéssel kívánja ellensúlyozni. A Pénzügyi Tanács számításai szerint ugyanis 2013-ban az állam a kivetett adók és illetékek alig több, mint felét (55,8 százalékát) hajtotta be. Az adócsalás mértéke – egyes becslések szerint – megközelíti a hazai bruttó össztermék ötödét. Talán ennek is tudható be, hogy az év első felében – az adóhivatal ellenőrzési szakigazgatóságának adatait a Capital idézi – közel 17 ezer vállalatot ellenőriztek, a kivetett büntetések összege meghaladja az egymilliárd lejt.