Messzelátó iskola
Így nevezték iskolájukat az órákról hazatérő fotosmartonosi gyermekek, merthogy „messze el lehet látni ablakaiból a vidékre”, ráadásul egybeépült a kultúrházzal, így sok szép és emlékezetes rendezvény színhelye. – Sikeres evangelizációs héttel és ünnepi műsorral nyitottunk kaput ebben az évben is – mondta Incze Mária óvónő –, amelyen mindenki jelen volt, akinek szívügye a helybeli népoktatás.
Zsigmond Zoltánt, a gidófalvi központi Czetz János-iskola igazgatóját a jelenlegi helyzetről kérdeztük. Gyerekhiány miatt ideiglenesen beszüntették az óvodai oktatást Étfalva­zoltánban, s Barabás Csilla óvónő egy Angya­loson megüresedett helyre került. Gidófalván működik az óvoda egy csoporttal, az előkészítő, az első és a negyedik osztály, s a felső tagozaton külön-külön mind a négy osztály. A kialakult kényszerhelyzetben Fotosmartonoson csak a községi alsó tagozat második osztályát indították be, amelyet Trif Tünde tanít, s Incze Mária óvőnővel közösen végzik a közművelődési tevékenységet. Étfalvazoltánban a község harmadik osztálya működik. A gyerekeket tehát különálló osztályokban szakosított pedagógusok oktatják, szállításukat naponta iskolabusz végzi. Angyaloson változatlan a helyzet, működik az óvoda és két összevont osztály.

Két kopjafa a jeles szülötteknek
Követésre méltó emlékállítás színhelye volt Fotosmartonos az idei iskolanapok alkalmával, amikor a gidófalvi központi iskola emlékkopját állított a helybeli református templom előterében „az ikertelepülés jeles szülötteinek emlékére”. Ez alkalommal újra megfogalmazódott az a helyi óhaj is, hogy az iskola a jövőben felvehesse Fotos jeles szülötte, a református teológiai tanár Berde Sándor (1856–1894) nevét.
Az emlékezés kopjája Zsigmond Zoltán igazgató és Antal Attila munkája. Zsigmond igazgató elmondta, a jeles szülöttekre emlékező eseménysorozatot folytatni szándékoznak más falvakban is, ez év október 6-án az aradi vértanúkra emlékezés alkalmával Zoltánban kopját állítanak Váradi Józsefnek, az 1854-es Makk-féle szabadságharcos mozgalom vértanújának emlékére, akit a szabadságharc vérbefojtása utáni években ebben a faluban a jelenleg is álló műemlék Benkő-Zágoni-kúriában rejtegettek hosszabb ideig, s akit a sepsiszentgyörgyi Őrkő-hegy lábánál bitófán kivégeztetett az osztrák önkényuralom. A település szívében, közterületen keresünk erre megfelelő helyet – mondta az igazgató –, ahol emlékparkot akarunk kialakítani, tekintettel arra is, hogy idén Váradi József halálának 160. évfordulójára emlékezünk.

Helyi gondok
Gidófalva község  kiépítette a községközponthoz tartozó öt csatolt település  infrastruktúrájának egy részét. Berde József polgármester elmondta: földben már Fotosmartonos ivóvíz- és  szennyvízhálózata, előtanulmányt készítettek a bekötőút korszerűsítésére és aszfaltozására, valamint rákötésére az Angyalos felé tartó megyei útra. Várják a 2015-re szóló ilyen jellegű kiírásokat. Elengedhetetlen ez azért is, hogy meghonosodjék a falusi turizmus, mert nemcsak a községnek, hanem a környéknek is bőven vannak idegenforgalmi adottságai, amelyek jövedelmet hozhatnak az amúgy munkahelyhiányban szenvedő településeknek, de az infrastruktúrára szüksége van Gidófalva községnek is, ahol gyökeret vert az ipar, az agráripar és a helyi szolgáltatások.
– A községközponttal közös ivóvizet kaptunk mi is, ami nagy szó – mondta Dálnoki Barna, aki Mogyorósi Benedek tanácstaggal együtt falufelelősként képviseli az ikertelepülés két faluját a községi tanácsban. Eleinte volt egy kis baj a nyomásával, megtörtént, hogy nehezen ért fel a falu magasabban fekvő részére. Igyekezett, aki tehette, hogy rácsatlakozzék, mert nagyon leesett a kutakban a vízszint. Úgy érzem, hogy amióta a vízszolgáltató működteti a rendszert, rendeződött ez a helyzet. Kevesebben csatlakoztak még rá a szennyvízhálózatra. Mi most élvezzük előnyeit annak, hogy magasabban fekszik a két falu, a használt víz szabadeséssel lejut a községközpont ülepítőjéhez, és ha hamarosan rácsatlakozik a derítőállomásra a szomszédos Angyalos is, csökkennek a tisztítóállomás működési költségei is.
Dálnoki Barna amúgy sorjázta a fotos-martonosi gondokat és jövőbeni elképzeléseket. Bízik abban – mondta –, kerül pénz, hogy a községvezetés befejezhesse az iskola udvarán álló közösségi házat, ahol a családorvosi szolgálat, fiatalok klubja, a Mesekuny­hó szobája is megfelelő helyet kaphatna. Köz­munkával kellene rendezni az utak-utcák melletti sáncokat, hogy ne károsítsa az esővíz az úttestet. Ehhez nem kell központi pénzalapokra várni, és ahhoz sem, hogy zöldövezet és virág kerüljön a bennvalók elé, szépítve a falut. Szüksége van Fotosmartonosnak egy ravatalozóra is. Pályáztak a megyei tanácshoz, a polgármester kiásatta az alapot, közmunkával ki is öntötték. Folytatni szeretnék a munkát a falakkal és a betonkoszorúval ezen az őszön. Került is erre szakember és anyagi ígéret a helybeli közbirtokosság részéről.

Helyi ipar és szolgáltatások
Tikosi Ernő mérnökhöz, a helybeli Proiex-Tíkosi Kft. tulajdonosához régi erdővidéki barátság köti e sorok íróját. Egyike azoknak, akik még a brassói Steagul Roşu melletti iskola jó szakoktatásában részesültek és gyakorlattal rendelkeznek. Sepsimar­to­nos­ban vasmunkák készítésére szakosodott nagyüzemet létesített. Se szeri, se száma azoknak a nagyon fontos műszaki berendezéseknek, amelyek innen indultak, indulnak útjukra, többek között külföldre is.
Beszélgetésünk során kiderült, hogy ő tervezte és kivitelezte azt a szénrakodó berendezést, amely a Barót melletti technikai állomáson található, a kőbányák számára nélkülözhetetlen törtkő-osztályozó berendezéseket, s a téli olcsó fűtéshez fontos faapríték-szortírozókat ma is nagyon igényli a cég. Két vasszerkezetű hídját bárki megtekintheti Bodokon, vaspallóit az Olton. Mutatós kovácsoltvas kapuk készülnek műhelyében, ilyent adományozott szülőfaluja, Kisbacon iskolájának is. Ko­vácsoltvas csillárjai megfelelő módon illeszkednek egy-egy templom belsejének környezetébe. Nagy kapacitású fémtárolókat is készítenek, most rendelték meg a sepsiszentgyörgyi Sugás Áruház külső feljáró lépcsőzetét, és dolgoznak az árapataki sörgyárimoslék-feldolgozó üzem szárítóberendezésén is. – Valamikor negyven személynek is adtunk munkát, utóbb csökkent a kereslet, de jelenleg is tizenketten keresik meg itt a kenyeret – mondta Tikosi Ernő.

Hagyományos, de korszerű aszaló
Sepsimartosnosban működik Dálnoki Barna autójavító szolgáltatása, látogatásunk alkalmával azonban Elekes Botondot kerestük fel, aki gyümölcs- és biozöldséglevek készítésének szakembere, s egyben forgalmazója is. Ez alkalommal az általa tervezett és beindított berendezést mutatta be: a napsugarak segítségével működő aszalót. Ki emlékszik még anyáink és nagyanyáink csigolyafonatos szárítóira, a téli tárolásra alkalmas, szárított zöldfuszulykára, aszalt almára, körtére? Nos, erre tért vissza korszerűbb úton Elekes Botond.
„Ez egy korszerű és egyben hagyományos berendezés – mondta –, napenergiával működik, pontosan olyan aszalványokat állít elő, mint a régiek, de megsegítve korszerű technológiával, hadat üzen a sok energiát használó és mindenféle kütyükkel működő berendezéseknek, egészséges módja az aszalásnak. Napkollektor szolgáltatja a meleget a megépített házikó számára. Tizenegy rácsra helyeztük el az aszalnivalót. Az aszalóházikóban speciális kiképzése folytán érvényesül az üvegházhatás, vagyis dupla hőelnyelő rendszere van, és a tetején egy 20 voltot termelő fotovoltaikus elem ventilátort működtet, amely kihúzza a nedves levegőt. Most próbáljuk ki, s úgy érzékelem, hogy két nap az átlagos aszalási idő, de ennek a húsos regáti szilvának három nap is kell. Most éppen kimagolt szilva és alma található benne, alul kokojzát, áfonyát, borszőlőt, fenn pedig homoktövist és gyógynövényeket szárítok. Ha sikerül a tervem, elképzelhető, hogy szaporíthatom a házikók számát, de egyelőre azt akarom, hogy a kertemben levő termékeket tartósítsam.
Elekes Botond megkínált azzal a természetes lével, amely csernátoni biotermelőtől származó cékla-, murok- és zellerlevet, ízesítőként gyömbért, tartósítóként pedig tormalevet tartalmaz, és amelyet már kezdtek forgalmazni. Erre a biolére a vérszegényektől csodás vissza­jelzéseket kaptunk.