Megkezdte szombaton a brit királyi légierő (RAF) a harci bevetéseket az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista milícia iraki állásai ellen. A brit védelmi minisztérium szombat délután Londonban bejelentette, hogy az RAF ciprusi támaszpontjáról két Tornado GR4 típusú harci repülőgép szállt fel, lézervezérlésű bombákkal és rakétákkal felszerelve.
A tárca műveleti biztonsági okokra hivatkozva nem szolgált részletekkel a bevetésről, de a közleményben szerepel, hogy a RAF gépei az eddig is végzett felderítő tevékenység mellett már támadó feladatokra is használhatóak, ha megfelelő célpontokat sikerül azonosítani.
A brit parlament előző esti rendkívüli ülésén adta nagy többséggel hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel már folyó légi hadműveletekbe. A RAF hat Tornado repülőgépből álló kontingenst vezényelt Ciprusra. A londoni alsóház, amely a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusai miatt jelenleg szünetét tölti, a kormány kérésére tartott rendkívüli ülést pénteken, hogy megvitassa a brit légierő bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni támadásokba. Az alsóház péntek esti szavazásán 524 képviselő voksolt a brit részvétel mellett; 43-an elvetették a konzervatív–liberális kormánykoalíció indítványát. A kormányzati beterjesztést hivatalosan az ellenzéki Munkáspárt is támogatta, bár kéttucatnyi Labour-képviselő az indítvány ellen szavazott.
Nagy-Britannia nem egészen negyedszázadon belül – az 1991-es, illetve a 2003-as iraki invázió után – most harmadszor kapcsolódik be iraki hadműveletekbe nemzetközi koalíció tagjaként. A koalícióban aktív szerepet vállalt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Franciaország, Dánia, Belgium, Ausztrália, illetve az arab országok közül Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jordánia és Katar. A brit légierő hadműveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokra; a brit kormány álláspontja szerint ha ez szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni.
Michael Fallon brit védelmi miniszter a BBC-nek nyilatkozva nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a hadműveletek akár három évig is elhúzódnak. David Cameron brit miniszterelnök a The Sun – a legnagyobb példányszámú brit tömeglap – szombati kiadásának ugyanakkor kijelentette: remélhetőleg ennél hamarabb sikerül eredményeket felmutatni. Cameron előző nap a brit bekapcsolódásról szóló kormányzati indítványt ismertető alsóházi felszólalásában mindazonáltal maga is arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a hadműveletek nem is hónapokig, hanem évekig tartanak majd, és Nagy-Britanniának fel kell készülnie egy ilyen hosszú távú kötelezettségvállalásra.
A Financial Times szombati szerkesztőségi írásában ugyanakkor élesen bírálta a brit részvétel korlátozott mivoltát. A londoni gazdasági-politikai napilap hangsúlyozza, hogy még Dánia is nagyobb kontingenssel – hét F–16-os harci repülőgéppel – vesz részt az Iszlám Állam elleni műveletekben. A lap szerint emellett az is megköti a hadműveleti parancsnokok kezét, hogy a brit támadások nem terjednek ki Szíriára. London azt az üzenetet küldi szövetségeseinek, hogy csak óvatosan hajlandó bevetni erőit, ám ez „így nem mehet tovább”, ha Nagy-Britannia globális szerepvállalásra törekszik – áll a Financial Times értékelésében.
