Hat év alatt 31 utcában készült el a szennycsatorna-hálózat Sepsiszentgyörgyön, esővíz-elvezető csatornákat pedig kilenc utcában fektettek le. Olyan utcákról van szó, amelyekben eddig nem volt szennyvízgyűjtő vezeték, udvari pöcegödrökbe vagy egyenesen a Debren-patakba ürültek a lefolyók – közölte Antal Árpád polgármester. A munkálatok zöme uniós vagy kormányprogramokból készült el, a város 2 és 15 százalék közötti önrészeket fizetett a helyi költségvetésből.
Mind a 31 helyszínt nem sorolta fel az elöljáró, de néhányat említett, hiszen elég hihetetlen, hogy a 21. században még a belvárosban is voltak csatornázatlan helyek: a belső Csíki utca, a Kőrösi Csoma Sándor, Olt, Templom utca, a Kálvin tér, a Május 1. utcára merőleges kis utcákban az elmúlt években sikerült kiépíteni a kanalizálást.
Ezzel jelentősen csökkent a talajszennyezés, de az egész várost már csak azért sem lehet becsatornázni, mert terjeszkedik, folyton új utcák jelennek meg, és ezek tulajdonjoga sem minden esetben tisztázott: van, ahol a telkekből kihasított részeken alakul az utca, és mivel egyesek a saját területük 5, mások 25 százalékáról kénytelenek lemondani azért, hogy közlekedni lehessen, nem mindenütt sikerül megegyezni. Ahol igen, és átadják az utcát az önkormányzatnak, ott lesz csatornázás, a magántulajdonban levő utcákban egyelőre csak önerőből finanszírozott beruházás révén tűnik ez megvalósíthatónak. Jelenleg a nagy uniós pályázatból tíz-tizenkét helyen fektetnek le szennycsatornát.
A városhoz tartozó két faluban 2008-ban bevezették az ivóvizet, de csatornázásra azóta sem került sor, mert sem a községek, sem a városok számára kiírt pályázatokból nem lehetett csatolt falvakra pénzt igényelni. Ez most változott, és mivel a tervek nagyrészt már elkészültek, a polgármester reményei szerint jövőben legalább Kilyént sikerül beszuszakolni egy uniós programba; Szotyor helyzete problémásabb, de arra is keresik a megoldást, mert szeretnék egyszerre csatornázni mindkét települést.
