Vargyas főutcáján székelyszáldobosi seprűárus cigány asszonyok éppen a Jézus szeret téged feliratú ház előtt akarnak rávenni a vesszőseprűvásárra. Nem állok kötélnek — nincs, amit kezdenem tömbházlakásban a vesszőseprűvel —, de sajnálom őket.
Rég nem jártam a romantikus nevű Székelyszáldoboson, amelynek néveredetére legalább ötféle magyarázatot ismerünk. Ezek többsége a tatárbetörésekkel, az egy szál dobossal kapcsolatos. Én a magam részéről a szádokfát — hársfát — keresem a név mögött. Ezen a tájegységen, a Kormos vize mentén gyakori a hársfa, a bő vizű hegyi patak mentén ma is láthatók százados, a viharok által annyiszor megtépett és összetördelt öreg hársfák.
A minap Hidvégen tanúja voltam egy olyan beszélgetésnek, amelyben a hidvégi, bölönpataki, nyáraspataki, árapataki cigányok sorsáról volt szó, s a szóvivő azt latolgatta, hogy a megyei tanács esélyt látna olyan uniós pályázat megnyerésére, amely cigánytelepek létrehozására teremtene lehetőséget, ha számukra valamilyen iparág meghonosításával munkahelyet teremtenének. A kosárfonás is szóba került, a vesszőbútor is, valamint az, hogy az IKEA világhírű bútorforgalmazó cég a nemes fűzből font bútort és tárgyakat minden mennyiségben felvásárolná. A cigányság sanyarú sorsának illusztrálására éppen a székelyszáldobosiakat említették, ahol hihetetlen nyomorban, középkori életfeltételek között szenvednek a cigányok.
A történetet a két száldobosi seprűárus cigány asszony juttatja eszembe. Otthon megnézem Székelyszáldobos honlapját — minden elismerés a honlap szerkesztőjének, mert falukategóriában még mindig ritkán találkozunk ilyen körültekintően szerkesztett elektronikus honlappal —, szóval, végigböngészem a falura vonatkozó adatokat, amelyek sokféle következtetés megfogalmazására alkalmasak.
,,Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 1409, amelyből 873 székely magyar református mellett 536 román anyanyelvű rroma (pünkösdista és ortodox) nemzetiségű. A 2002-es népszámlálás alapján a falu lakossága 1779, amelyből kb. 829 magyar református mellett kb. 950 román anyanyelvű rroma nemzetiségű (ebből kb. 480 vallja cigánynak magát). A múlt század elején betelepedett cigány család sarjai jelentősen megszaporodtak, lélekszámuk a melléjük telepedőkkel és beházasodókkal évről évre növekedik. A rroma lakónegyed a falu északi részén található, egyre nagyobb területet foglalva."
A közforgalomban levő turistakalauzok adatai nem teljesek, vagy pontatlanok. Vofkori László Székelyföldjében (II. kötet, 513. old.) 1992-ben 1490 lakosról tud, akik közül 322 román, 1078 magyar és 9 — mindössze kilenc! — cigány. A 2005-ben kiadott Kovászna megye atlasz, amely a 2002-es népszámlálás adatait is feldolgozta, csak Bardoc községről közöl összesítő számokat. Ebből kiderül, hogy Bardoc lélekszáma (Székelyszáldobossal, Erdőfülével, Olasztelekkel együtt) 4688, ennek 83,64 százaléka magyar, 4,18 százalék román és 12,18 százalék román anyanyelvű roma.
Mindkét adatcsoportból kiderül, hogy népszámlálások alkalmával a cigányság többnyire magyarnak vagy románnak vallja magát, rendszerint attól függően, hogy milyen nyelven beszél, és milyen felekezethez tartozik. A mostanság a közismert, történetileg is megalapozott cigány szó helyett felkapott roma, rrom megnevezések sem tették vonzóbbá az etnikai csoporthoz tartozást. Ennek az eufemisztikus ,,uniós" megnevezésnek az eredője minden bizonnyal abban a feltételezésben keresendő, hogy a cigány szó, akárcsak a bozgor, banghina vagy az oláh, sértő lenne az így nevezett csoportra. Iskolázott és jól nevelt ember különbséget tud tenni aközött, hogy a történelmi vonatkozásban használt oláh szó nem sértő, az erdélyi családnevekben is gyakran előforduló megnevezésnek nincs negatív mellékzöngéje, mint ahogyan az ungur-bungur játékos szóelemeknek sincs. Cigány szavunk igen népes szócsalád tagja, bizonyos beszédhelyzetekben egyszerűen nem helyettesíthető az álurizálás és tudományoskodás körébe tartozó roma vagy pláne a rrom szóval, amely a románoktól akarja elkülöníteni a cigányokat. Nincs romaalma, romakerék, romakodik, romameggy, romapecsenye, romaprímás, romasor, nincs romaútra tévedt, romazenész stb. szavunk.
A bozgor, banghina kimondottan sértő gúnyszó, legfeljebb a büdös oláh ugyancsak sértő jelzős szerkezettel azonosítható. A cigány szónak önmagában nincs negatív tartalma, ebben az esetben is legfeljebb jelzős szerkezetekben lenne mellékzöngéje.
Népszámlálások alkalmával ki-ki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyennek akarja. De a cigányokkal kár lenne bármilyen eszközzel, befolyásolással azt érzékeltetni, hogy ez a szó sértő lenne. Nem az. Viszont megfontolandó a nemzeti, etnikai hovatartozásról való lemondás következménye. Nemrég szóltunk arról, hogy az Olt bal partján lévő Apácán mintegy 1800 cigány él. Brassói kezdeményezésre sok munkával és nagy költséggel különféle pályázatokat készítettek, alapítványokat hoztak létre a román ajkú közösség támogatására. A kezdeményezők meg voltak győződve, hogy a cigányproblémák megoldását felkaroló uniós szervek küldik majd a sok pénzt. Ehelyett azt kérdezték, hogy a legutolsó népszámlálás alkalmával hány, cigány kisebbséghez tartozó személy volt a településen. Volt huszon- és egynéhány. A többi az egyik büszke nációhoz tartozónak vallotta magát, amihez joga van ugyan, de erre nem adnak pénzt.
Elnézem a két székelyszáldobosi seprűárus cigány asszonyt a Jézus szeret téged feliratú ház előtt, s valamit hamisnak érzek.