A szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások területére kijelölt Hahn azt hangsúlyozta, hogy hivatalba lépése esetén az lesz a mottója, hogy a minőség előbbre való, mint a gyorsaság. Az osztrák politikus ismertette, hogy Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök álláspontja, miszerint a következő ötéves ciklusban várhatóan nem lesz tagfelvétel, nem jelenti azt, hogy a bővítési folyamat leállna. Az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó társadalmakban nem lehet helye a diszkriminációnak – hangoztatta Johannes Hahn. A belépés előtt álló országok az oszt­rák politikus szerint nem tudnak majd előrelépni, ha nem emelkednek felül a múlt örökségén. Mint mondta, mindent megtesz majd, hogy Belgrád és Pristina között folytatódjon a megkezdett párbeszéd. Az osztrák politikus arról is beszélt, hogy biztosként az ukrán válság rendezését tekinti majd elsődleges feladatának. Hahn egyúttal kijelentette: Oroszor­szág­nak nem szabad lebecsülnie az EU eltökéltségét, hogy kiálljon értékei mellett.
A belügyi és migrációs biztosnak kijelölt Avramo­pulosz azt hangoztatta, hogy ezen a területen az EU alapjogi chartájának kell meghatározónak lennie. A biztonságpolitikai kérdések közül kitért a szíriai válság hatásaira és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentette fenyegetésre. A politikus úgy vélte, a nemzetközi szolidaritás nem érhet véget az unió határainál, azoknak az országoknak is segíteni kell, ahonnan a migránsok vagy menekültek útra kelnek.
A litván Andriukaitis, akit az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági tárca élére jelölt Jean-Claude Juncker, közölte: kinevezését követően fél éven belül nekilátna a génmódosított organizmusokra  vonatkozó uniós döntéshozatal felülvizsgálatának.
A kutatási, tudományos és innovációs biztosnak kijelölt portugál Moedas arról beszélt, hogy elsődleges célja a tudomány útjában álló akadályok lebontása lesz. Európa viszonylag sikeres abban, hogy a pénzt tudássá alakítsa, de kevésbé eredményes azon a téren, hogy a tudást készpénzre váltsa – vélekedett.