SZNT autonómiaSzükséges Magyarország szerepvállalása

2014. október 1., szerda, Közélet

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben nyomatékosította, továbbra is szükségesnek tartja Magyarország támogatását  Székelyföld területi autonómiájának megvalósításához.

Az SZNT annak kapcsán fogalmazta meg tegnap álláspontját, hogy az RMDSZ autonómia­tervezetével kapcsolatos hétfői bukaresti beszélgetésen több román értelmiségi felvetette, a nem liberális demokráciát hirdető Orbán Viktor támogatása inkább teher az RMDSZ-nek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig nem védte meg a magyar kormányt.
Az SZNT úgy vélte, „megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával”, hogy az RMDSZ elnöke azt állította, két erdélyi magyar pártot hoztak létre az RMDSZ ellenében Budapestről, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Buda­pestről „gyámságot”. Az SZNT nyo­matékosította: az RMDSZ ellenzékét megjelenítő Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) „nem a budapesti kormány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálása”. Ennek az elhibázott politikának részeként említette, hogy előbb nem vállalta, majd csak kampánycélból, „színleg vállalta” az autonómia ügyének képviseletét, és rossz, kártékony üzeneteket fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.
Az SZNT Kelemen Hunor „elszomorító mulasztásának” tartotta, hogy az RMDSZ-elnök szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően került az alaptörvénybe: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Rendkívül káros és vissza­tetsző a románok szimpátiáját és megértését Magyarország és a magyar kormány igazságtalan, méltánytalan és hamis elmarasztalásának válasz nélkül hagyásával vagy éppenséggel az említett elmarasztalásokkal egyet­értő utalásokkal keresni – szögezte le az SZNT. Az Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményben a tanács megállapította: „a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ elnökének nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettségét”.
„A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására. Az anyaország aktív szerepvállalása ebben a kérdésben nem kockázat és nem veszélyforrás, hanem a kölcsönös bizalom kiépítésének és ezen keresztül a sikernek elengedhetetlen előfeltétele. Hiszen nyilvánvaló, hogy Székelyföld autonómiája csakis a Magyarország és Románia közti jószomszédi viszony és a kölcsönös bizalom légkörében teremthető meg” – szögezte le közleményében az SZNT.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 635
szavazógép
2014-10-01: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Folytatják-e a korrupcióellenes harcot?

Illúzióink azért nincsenek a román igaz­ságszolgáltatás függetlenségét illetően – elég, ha csak a magyar ügyekben, a zászlóperekben, az anyanyelv-használati jogokért indított eljárásokban hozott ítéletekre gondolunk, és folytathatnánk a sort a Mikó-üggyel is –, de az tény, hogy az elmúlt években jó néhány nagykorrupciós ügyet felgöngyölítettek az ügyészek, mi több, a bírák addig sérthetetlennek tartott, igen befolyásos politikusokat vagy módfelett gazdag üzletembereket küldtek rács mögé.
2014-10-01: Közélet - :

Költségvetés-kiigazítás optimizmus és aggályok közt

Elfogadta az idei második költségvetés-kiigazítást a kormány tegnap: a kabinet szerint a növekvő állami bevételek lehetővé tették egyes minisztériumok költségkeretének bővítését, a szakértőkből álló Költségvetési Tanács szerint azonban megalapozatlan a kormány optimizmusa.