A kijelölt biztos elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást. Máso­dikként arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Mint mondta, egyetlen kereskedelmi tárgyalás sem áshatja alá a kultúra szerepét, s idézte Jean-Claude Juncker szavait is, melyek szerint Európa kulturális sokszínűsége nem feláldozható a kereskedelem oltárán. Har­madikként el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket, s a rendszerváltás előtt Kelet-Euró­pában a szabad gondolat bástyái voltak. Úgy fogalmazott, szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni. Negyedikként ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal. Ötö­dikként arról beszélt, hogy be akarja vonni a fiatalokat a politikakészítésbe, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani.
Végül pedig a magyar kijelölt biztos szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben. Mint fogalmazott, azt akarja, hogy ez olyan intézmény legyen, amelyet az emberek megélnek és átélnek.
Navracsics arra is kitért, hogy a magyar kormány és az Európai Unió között kemény és hangos viták voltak, de az Európai Unió lehetőséget ad arra, hogy a nézeteltéréseket nyitottan, békés és demokratikus úton lehessen rendezni. Végül is mindannyiunkat össze­kötnek az alapvető európai értékek, az emberi méltóság, a demokrácia, az egyen­lőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete, amelyek mellett személyesen és mélyen elkötelezett vagyok – szögezte le Navracsics Tibor.