Az aradi vértanúk tiszteletére ma, a nemzeti gyásznapon félárbocra engedik Magyarország lobogóját, megemlékezést tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, valamint egész napos gyertyagyújtás lesz a Batthyány-örökmécsesnél.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, valamint az ugyanezen a napon Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
A központi megemlékezés 10 órakor a Parlament előtti Kossuth téren kezdődik, katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonják, majd félárbocra engedik Magyarország lobogóját. Ezt követően az állami meghívottak és a diplomáciai testület tagjai elhelyezik az emlékezés mécseseit gróf Batthyány Lajos kivégzésének helyszínén. A nevét viselő örökmécsesnél délután négy óráig gyertyát gyújthatnak mindazok, akik szeretnék leróni tiszteletüket a vértanú miniszterelnök emléke előtt. A Fiumei úti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartandó megemlékezésen beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter. A koszorúzást követően megtekinthető lesz Batthyány Lajos és családja nyughelye. Az idén rendhagyó módon a rendezvényen részt vevő mintegy ezer középiskolás diák a Fiumei úti Sírkertben a korszakhoz kapcsolódó emlékeket bemutató hét állomásból álló sétán vehet részt.
Aradon Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mond beszédet az aradi vértanúk halálának 165. évfordulója alkalmából, s a Nemzeti Énekkar is fellép az aradi vértanúk tiszteletére rendezett emléknapon.
