A portugáliai Fátima elsősorban a közel száz évvel ezelőtti Mária-jelenésekről híres, ám a város és az ország lakói jól ismerik és tisztelik egy magyar verbita szerzetes, Kondor Lajos nevét is, aki jelentős szerepet játszott a jelenést látó gyermekek boldoggá avatásában. A magyar turistáknak azért is érdemes felkeresniük a Lisszabontól mintegy száz kilométerre északra fekvő zarándokhelyet, mert a Mária-kegyhely mellett egy Magyar Keresztútnak nevezett kálváriadomb is található ott, amely egyházi szerepe mellett az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket.
A katolikus hagyomány szerint Szűz Mária 1917-ben Fátimában többször megjelent három pásztorgyermek előtt, akikkel megosztott három titkot. Az utolsó jelenés 1917. október 13-án volt. A gyermekek közül kettő – Francisco és Jácinta – néhány évvel a jelenések után meghalt. A harmadik, Lucia 98 évig élt, és ő volt az, aki – jóval a jelenések után – elmondta püspökének, illetve a pápának a 20. század történelmével összefüggő három titkot, amelyek megjövendölték a második világháborút, a kommunizmus térhódítását, majd összeomlását, valamint – bár ezt csak 2000-ben fedték fel – a II. János Pál pápa elleni merényletet.
A súlyos betegségben 11, illetve 12 évesen elhunyt gyermekek boldoggá avattatása – jóllehet sokak számára magától értetődőnek tetszik – nem volt könnyű feladat, már csak azért sem, mert a hit a gyermekeket eleve szentként kezeli, így elvileg az egyházi eljárás nem terjeszthető ki rájuk. Franciscót és Jácintát végül 2000-ben avatta boldoggá a pápa. A hosszú folyamat portugáliai irányítója, úgynevezett posztulátora Kondor Lajos volt, aki élete jelentős részét ennek a törekvésnek szentelte. A verbita szerzetes munkásságát ma múzeum is őrzi Fátimában, három éve teret neveztek el róla a városban, de neve szorosan összefonódik a Magyar Keresztúttal is, amely a pásztorgyermekek szülőházát és a jelenések több helyszínét köti össze.
A tizenöt stációból álló kálváriát Kardos Illés álmodta meg, a Csanádi Egyházmegye papja, aki 1944-ben hagyta el Magyarországot. Kivitelezésében – amelyet emigrációban élő magyarok adományaiból valósítottak meg – kiemelkedő szerepet játszott Kondor Lajos, Győrfy Albert plébános, valamint Marek László építész, aki a kis épületeket tervezte. A keresztút végén álló kápolnát Szent Istvánról nevezték el, és külön kis kápolna áll az egyik jelenés helyszínén, a Magyar Keresztút középső részén. A feltámadást ábrázoló utolsó stáción ez a felirat olvasható: Hálából Magyarország feltámadásáért.
Kondor Lajos – aki 1954-től élt Portugáliában – nemcsak a helyi magyar közösség, hanem a portugál egyház egyik meghatározó személyisége volt a múlt század második felében. Nagyon szoros kapcsolatban állt a titkok őrzőjével, a harmadik látnokkal, Luciával. Portugáliában és határain túl is a fátimai üzenet terjesztőjeként emlegetik. Századunk reménycsillaga, Fátima című könyvében megírta a jelenések történetét és Lucia nővér életútját.
A verbita szerzetes munkásságáért magas magyar állami kitüntetésben részesült – nem véletlenül az 1956-os forradalom 50. évfordulóján –, de a portugál államtól is kiérdemelte a legmagasabb elismerést.
A fátimai jelenéssorozat a katolikus hívek számára azért bír megkülönböztetett jelentőséggel, mert valóságosságát ezrek tanúsították. A gyermekek elbeszéléseit eleinte kétkedve fogadó lakosság ugyanis egyre nagyobb érdeklődést tanúsított a történtek iránt, és a Szűzanya októberi jelenését (az úgynevezett napcsodát) több tízezren látták, köztük a kivezényelt rendőrök és újságírók is. Luciának egyébként még a következő években is többször megjelent a Szűzanya. Ő megérte a 21. századot és társainak boldoggá avatását is, 2005-ben hunyt el.
A magyar állami méltóságok közül legutóbb Áder János köztársasági elnök járt feleségével ezeken a helyszíneken szeptember végi portugáliai látogatásakor.
