Nem szabadulnak a hazai termelők az importburgonya okozta nyomás alól. A hirdetési internetes oldalak tele külföldi ajánlatokkal, főként Lengyelországból, Hollandiából, Németországból – de nem csak – kínálnak ültetőgumót és fogyasztásra valót. A behozott burgonya csak kis része jut törvényes úton az országba, „szakosodott” cégek foglalkoznak az adók, illetékek megkerülésével – többek között emiatt tudják nagyon olcsón piacra dobni az árut, amit sokszor hazaiként árulnak a bellérek.
Nem mellékes, hogy hivatalos formaságok nélkül az országba jutó burgonyát nem ellenőrzik, valószínű, hogy sok esetben az emberi szervezetre káros anyagokkal telített. A romániai burgonyatermesztők szakmai szervezetei figyelmeztették az agrártárcát a nitritekkel és nitrátokkal telített burgonya veszélyére – ami főként a nyolc centiméternél nagyobb átmérőjű burgonyára lehet jellemző –, a minisztérium azonban mindenkit biztosított: a piacokra jutó burgonyát több vizsgálatnak is alávetik, nem jelenthet veszélyt a fogyasztók számára.
A minisztérium már korábban közleményben mutatott rá: legalább négy hivatal – az Országos Állat-egészségügyi és Élemiszer-biztonsági Hatóság, a mezőgazdasági minisztérium ellenőrzési és felügyeleti osztálya, a növény-egészségügyi hivatalok, a piacgondnokságok – tematikus ellenőrzések során méri fel a burgonya minőségét.
Az unióból érkező burgonyát is ellenőrzik, a Francia-, Német-, Lengyelországból érkező terményt is górcső alá veszik. A Romániai Árubörze zöldség- és gyümölcsringjének szabályzata előírja a burgonyagumók minimális méretét – az extra, I. és II. minőségi csoportok szerint –, de nincs meghatározva a maximális méret – mutattak rá az agrártárca szakemberei.
A csapadék segített
Nem biztos, hogy a túl sok műtrágya miatt nőtt nagyra idén a burgonya. A termesztett fajta függvényében változatos méretűek a gumók, a sok csapadéknak köszönhetően nagyra és nagyon nagyra nőttek. Nagyobb a víztartalmuk, kevesebb száraz anyagot tartalmaznak – nyilatkozta a Stiriagricole.ro portálnak a brassói burgonyatermesztési kutatóállomás tudományos igazgatója, Victor Donescu mérnök-doktor. Az igazgató szerint a burgonyát a kevés nitrátot felhalmozó termények között tartják nyilván, a gumók kismértékben halmoznak fel nitrátokat.
Fogy a megművelt terület
Többek között az olcsó importburgonya miatt csökken évente Romániában a burgonyások összterülete, fennáll a veszély, hogy a burgonya eltűnik a hazai kultúrák közül – nyilatkozta még az év elején Ioan Benea, az Országos Burgonyaszövetség elnöke.
1989-ben az országban 270 ezer hektáron termeltek burgonyát, az összterület mára alig éri el a negyvenezer hektárt. A fogyasztásra szánt burgonyával hasonló mértékben csökkent a szaporítóanyag termelése.
Sokszor jelezte a szaktárcának, hogy támogatni kell a termelőket. A burgonya vízigényes növény, öntözőrendszerekre van szükség – mondta az elnök. Folyamatosan nagy mennyiségben érkezik a burgonya Német-, Lengyel- és Franciaországból, más országokból, ahol támogatják termesztését. Hivatalos iratok, vámilleték nélkül érkezik az országba, ezért lehet olcsóbb a piaci asztalokon, mint a hazai termény – szögezte le.
