Többek ők példánál

2014. október 7., kedd, Máról holnapra
Váry O. Péter

Nekünk ünnepeink ritkán esnek egykor örömet szerző esemény emlékezésére. Ezért hát Kárpát-medencei közös naptárunkon a piros betűs kiemelések közt nem is oly sok a vigasságra okot adó, és köztük nemzeti ünnepünk is csak három található: az 1848-as forradalom kitörésének napja, Szent István szentté avatásának évfordulója és az 1956-os forradalom ünnepe.

Mindhárom a magyar nemzet egy-egy újjászületésének dátuma – és egyik sem olyan történelmi pillanatra utaló, mikor valamely nemzet ellen fogtunk fegyvert, mikor be nem tartott ígéretre emlékeztetnénk. Államalapításhoz, a modern állam megszületéséhez vagy a kommunista rabságból való kiszabadulás kísérletéhez köthetőek nemzeti ünnepeink, így hát üzenetük is akként értelmezendő: a tegnapból erőt merítő, a holnaphoz reményt adó mondanivalójuk.
És naptárunk rögzít nemzeti emléknapokat is, amelyek valamely tragikus vagy örömteli történelmi eseményre való emlékezésre szolgálnak. Egyikük a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója, azé az eseményé, mely történelme során a legnagyobb tragédiát okozta a magyarságnak. Hogy mégis ünnepet tartunk június 4-én, még ha gyászos pillanatra kell is emlékeznünk, az a 2010 óta új megnevezést kapott dátumnak köszönhető: a nemzeti összetartozás napja. Összetartozás, mi nemcsak közjogilag értendő – bár a politikusoknak most még csak ennyit lehet mondaniuk –, de közös gondolkodást, közös jövőtervezést jelent, hosszú harc végén az immár nemcsak múltja, kultúrája révén összekapcsolt nemzetrészeket, de minden értelemben újra egyetlen nemzetet.
Másik nemzeti emléknapunk az aradi vértanúk kivégzésének időpontja. Ezt pozitív üzenettel megtölteni már lehetetlen, október 6. nemzeti gyásznap volt és marad. Kossuth Lajos mondta az egyetlen fonográfon rögzített beszédében, 1890-ben: „(…) a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak”. Többek ők azonban példánál, miként szüleink, nagyszüleink sírjaihoz haláluk napján csokor virággal el kell mennünk, miként azokon a napokon – máskor is, de ilyenkor hangsúlyosan – gyerekeinknek nagyszüleik, dédszüleik életéből a szép emlékeket elevenítjük fel, vagy – e tájakon különösképp – a kínnal-keservvel megélt évtizedekről mesélünk, akként kell emlékeznünk az aradi tizenhármakra. Nagy családunk tagjai ők, azok is, akik a mi anyanyelvünket nem beszélték, hiszen mind­annyian a magyar szabadságért harcoltak. Azért a szabadságért, melynek kivívásáért nekünk is küzdenünk kell.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2014-10-07: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Sokasodó medvetámadás Háromszéken (Fizetnek a vadkárokért)

Nemcsak gazdaságokban, állatállományban, de mezőkön is pusztítanak Háromszék-szerte a barnamedvék, hatóságok és önkormányzati vezetők tapasztalata pedig egybecseng: talán soha ennyi kárról, támadásról nem érkezett bejelentés, mint idén.
2014-10-07: Közélet - :

Áldozathozatal vagy párbeszéd? (Aradi vértanúk)

Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is Aradon, a 13 vértanú tábornok emlékére állított Szabadság-szobor „árnyékában” rótta le tiszteletét a ’48-as mártírok előtt. Mindketten az aradi vértanúk által megálmodott szabadságért emeltek szót, de ennek megvalósítását más eszközökkel látják megvalósulni.