Vákár folytathatja Kolozsváron
Vákár Istvánt, az RMDSZ színeiben megválasztott alelnökét bízta meg újból az elnöki teendők ideiglenes ellátásával a Kolozs megyei önkormányzat a testület tegnapi ülésén. Az elnöki szék azt követően üresedett meg, hogy a korrupció gyanújával letartóztatott és hónapok óta vizsgálati fogságban levő Horea Uioreanu a múlt héten lemondott a tisztségről, melynek betöltésére időközi választást kell szervezni Kolozs megyében.
Addig Vákár István vezetheti a megyei önkormányzatot. A törvény értelmében az elnök akadályoztatása esetén jogköreit a testület egyik alelnöke gyakorolhatja. Vákárnak immár másodszor szavazott bizalmat a testület. Az RMDSZ politikusa június elején vette át a tisztségéből akkor még csak felfüggesztett Uioreanu elnöki jogkörét. Horea Uioreanut, a tanács liberális színekben megválasztott elnökét május végén vették őrizetbe korrupció gyanújával. Uioreanu a bíróság előtt beismerte, hogy jelentős pénzösszegeket kapott üzletemberektől, de tagadta a korrupció vádját. Állítása szerint a pénzadományok pártja választási kampányát szolgálták.
Kétoldalú szociológiai konferencia
Román–magyar szociológiai kapcsolatokról tartottak konferenciát Bukarestben, amelynek célja erősíteni a két ország tudományos közössége közötti együttműködést. Kósa András László, a konferenciát szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója elmondta: tudományos programsorozatot indítottak, amelynek célja magyar és román kutatók együttműködését erősíteni. Ebbe illeszkedik a mostani esemény, amelyen a román szociológia megalapítójának, Dimitrie Gustinak a két világháború közötti időszakban kiteljesedő iskoláját tekintették kiindulópontnak. Rostás Zoltán romániai magyar szociológus, a konferencia ötletgazdája szerint szükség van a román–magyar szociológiai kapcsolatok elmélyítésére, ugyanis az 1960-as évek után – amikor a kommunista hatalom rehabilitálta a szociológiát mint tudományt – a kutatásokban csak röviden, utalásszerűen jelenik meg ez a kapcsolat. A két világháború között, amikor elsősorban a Gusti-féle szociológiai iskola mutatott modellt a magyar szociológiának, spontánul, de nagyon intenzíven alakultak a román és az erdélyi magyar, valamint a román és a magyarországi szociológusok közötti kapcsolatok.
A vegyes házasok felé nyitnának
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek a bizalmat erősítve kell megpróbálnia párbeszédet folytatni a vegyes házasságban élő erdélyi magyarokkal. A szövetség államfőjelöltje egy kolozsvári pódiumbeszélgetésen hangoztatta, hogy a közösség nem mondhat le a két kultúrához kötődő magyarokról. A politikus nemcsak a vegyes házasságban élő magyarokra, hanem a románokra is számít, de úgy véli, román–magyar viszonylatban egyelőre nem léphető át az etnikai választóvonal. A vegyes házasságok kérdését Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere bontotta ki a beszélgetésen. Elmondta, 2012-ben és 2013-ban is a magyarok által Kolozsváron kötött házasságok 30 százalékában a házastárs román volt. Az alpolgármester úgy vélte, a vegyes házasságban élő magyarok „nagykövetei lehetnének” az autonómiatörekvéseknek.
MPP-válasz Corlăţeannak
Sajnálatosnak és felháborítónak tartja Titus Corlăţean külügyminiszternek szerdán Bukarestben a holokauszt-megemlékezésen elhangzott kijelentéseit a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnöke, Salamon Zoltán. A politikus szerint a tárcavezető a kegyeleti jogot, az emberi méltósághoz való jogot is sértő kijelentéseket tett, amikor Nyirő József újratemetése kapcsán nyilvánult meg az eseményen. Salamon szerint a magyar közösséget ért sértésnek, a miniszter európaiságát, illetve a kormány demokratikus és az európai értékrendek melletti elkötelezettségét megkérdőjelező megnyilvánulásnak tekinthetők az elhangzottak. Az MPP siralmasnak ítéli meg, hogy a tárcavezető a romániai holokauszt körüli tisztázatlan, nyilvánosságra nem hozott kérdéseket, problémákat Nyirő József újratemetésének kérdésével próbálja „kendőzni” úgy, hogy közben nem tesz különbséget az író és a politikus között.
