Hetedik nemzetközi Kőrösi Csoma Sándor-konferenciáját szervezte meg az indiai Indira Gandhi Országos Művészeti Központ, ezúttal a Balassi Intézet újdelhi Magyar Információs és Kulturális Központjának támogatásával.
A múlt hónapban tartott rendezvény témája Csomán kívül a buddhizmus hatása a tibeti irodalomra és művészetre. A huszonhat résztvevő többsége indiai, tizenegyen a világ minden tájáról meghívott előadók: Dél-Koreából, Ausztráliából, Ausztriából, Németországból, Hollandiából, Lengyelországból, az Egyesült Királyságból, az Amerikai Egyesült Államokból, Magyarországról Bethlenfalvy Géza, Erdélyből Gazda József, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Egyesület elnöke, a székelyföldi tudós szellemi örökségének lelkes ápolója.
Csoma emlékének ápolása szülőföldjén volt a témája Gazda József előadásának. Bemutatta az 1990 óta minden évben megszervezett tudományos konferenciák anyagát, s hogy az idei témához is igazodjék, külön alfejezetet szánt az eddig kiadott, húsz kötetben megjelent tizennégy, buddhizmushoz kötődő tanulmány bemutatásának. Gazda József lapunknak elmondta, a rendezvény összes előadója úgy tekintett a székely tudósra, mint szellemi óriásra, a konferencia Kőrösi Csoma rendkívüli emberi és tudósi nagysága előtti meghajlás volt. A szervezők nagy reklámot csaptak az eseménynek, többek között mintegy két négyzetméteres, Csoma ismert portréját ábrázoló plakáton hirdették a konferenciát.
Gazda József diófacsemetét vitt magával, a szülőföld jelképes ajándékának szánta. Szíve szerint Dardzsilingben, Csoma sírjának közelében ültette volna el, de csak megérkezése után tíz nappal érhetett volna oda, így Delhiben keresett helyet. Utólagos érdeklődésére azt a szomorú információt kapta, hogy a csemete nem kapott életre. Igaz, az ottani nagy hőség nem kedvez a diófának, mondotta, hozzátéve: abban reménykedik, hogy valaki elvisz egy újabb csemetét, s a tudós sírja közelében elülteti azt.