Hetvenöt lejjel, 975 lejre nő az országos bruttó minimálbér 2015 januárjától – jelentette be tegnap Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki a nyugdíjak ötszázalékos emelését is ígérte.
Ez kicsit több, mint amire a törvény kötelezi a kormányt, de most megtehetjük – nyilatkozta. Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárakat nem államosítják. A tárcavezető szerint jelenleg 5,3 millió munkavállaló és ugyanannyi nyugdíjas él Romániában, így még fenntartható a rendszer, az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy 15–20 év múlva az arányok annyira megváltoznak, hogy a nyugdíjak az utolsó munkabér negyedére eshetnek vissza.
A munkatörvénykönyv előírja, hogy a bruttó minimálbér értékét évente állapítsa meg a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel való egyeztetés után. Idén – a tavaly novemberi kormányhatározat értelmében – már kétszer nőtt a minimálbér: január elsejétől 800 lejről 850 lejre, július óta pedig 900 lej jár a teljes munkaprogramért, ami havi átlag 168 órát jelent; ez 5,357 lej óránként. 2013-ban szintén két szakaszban emelkedett a minimálbér: január elsején 750 lejre, július elsején pedig 800 lejre. A kormány 2012-ben 700 lejes minimálbért szabott meg, 2011-ben pedig 670 lejest. A munkatörvénykönyv értelmében az alkalmazó nem adhat az országos minimálbérnél alacsonyabb havi fizetést a teljes munkaprogramú alkalmazottnak, akik zöme a magánszférában dolgozik: idén júliusban országszinten közel egymillió munkavállaló bére emelkedett 50 lejjel, de a 966 405 érintett személy közül csak 281 542-t fizet az állam.
Ahány alkalmazott, annyi nyugdíjas
Szeptember végén 5,7 millió aktív munkaszerződés szerepelt az alkalmazott-nyilvántartási hivatal adatbázisában, ebből 5,2 millió meghatározatlan időre és teljes normára megkötött egyéni munkaszerződés – közölte Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki szerint jelenleg 5,3 millió nyugdíjas él Romániában, azaz egy munkavállalóra egy nyugdíjas jut. Az alkalmazottak nyilvántartásában azok a személyek is szerepelnek, akiknek nincs egyéni munkaszerződésük, de fizetnek társadalombiztosítást (vagy azért, mert munkanélküli-segélyben részesülnek, vagy azért, mert független szakmai tevékenységet folytatnak).
A tárcavezető úgy értékeli, hogy Románia jól áll a munkanélküliséget illetően, hiszen nálunk 6,7 százalék az állástalanok aránya, míg az euróövezetben 12, az uniós átlag pedig 11 százalék. „Az eddig elfogadott intézkedések 200 000 új munkahely létesítéséhez és a dolgozók arányának növekedéséhez vezettek” – mondotta. Hozzátette: létezik egy hatmilliárd eurós alap az EU-ban, amit 2020-ig fel kell használni a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, és az uniós tagországok kormányai „mind azon dolgoznak, hogy a fiatalokra vonatkozó kezességi tervet gyakorlatba ültethessék”.
Marad a többpilléres nyugdíjrendszer
Nem államosítják a kötelező magánnyugdíjakat, marad a többpilléres nyugdíjrendszer; a kormány a Világbank segítségével elemzi a magánnyugdíj-rendszer működését, de a tervek között nem szerepel a második pillér államosítása – szögezte le Rovana Plumb. A tárca már elkészítette a magánnyugdíj-pénztár befizetőire vonatkozó jogszabálytervezetet, jelenleg a pénzügyminisztérium jóváhagyását várják. A kötelező magánnyugdíjrendszer úgy működik, hogy az állami nyugdíjpénztár a biztosított személy utáni jövedelem bizonyos százalékát rendszeresen átutalja annak a magánnyugdíj-pénztárnak, amelyhez az illető tartozik. Kezdetben a bruttó jövedelem 2 százalékát utalták át, jelenleg már a 4,5 százalékát. Az évente végrehajtott 0,5 százalékos növekedéssel a tervek szerint az átutalt összeg 2016-ig eléri a 6 százalékot. Az elmúlt hét évben a kötelező magánnyugdíj-pénztárak hozama évente átlagosan 11,3 százalék volt, a magánbiztosítók által kezelt aktívák nettó értéke eléri a 4 milliárd eurót.
