A Külföldi Hírszerző Szolgálat titkos ügynöke volt Victor Ponta 1997 és 2001 között – állította hétfő este Traian Băsescu államfő, aki szerint a jelenlegi miniszterelnök ennek köszönheti, hogy a Főügyészség ügyésze lett.
Emlékeztetett: az ügyészi tisztség összeférhetetlen más tisztségekkel, így törvénytelennek tekinthető, hogy Ponta ezen időszak alatt a hírszerző szolgálatnak is dolgozott, bár nincs tudomása arról, hogy bármilyen küldetést kapott vagy teljesített volna.
Victor Ponta – aki Jászvásáron ortodox vallási ünnepségen vett részt – merő hazugságnak nevezte a vádat, és kijelentette, imádkozni fog az államfőért, aki „rettenetesen zaklatott”. Hozzátette: ő mindig betartotta a törvényeket.
Az államfő bejelentése újabb nyilatkozatháborút indított el: van, aki Ponta lemondását követeli, mások azt várják, hogy tisztázza magát, többen kételkednek az államfő szavahihetőségében, és attól tartanak, hogy az újabb botrány az ország amúgy is ingatag hitelességének árt.
Leleplezési kísérlet
Traian Băsescu már hetekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy az államfőjelöltek között egykori titkos ügynök is akad, és hétfőn a novemberi választásokra hivatkozva fedte fel Ponta állítólagos ügynökmúltját: szerinte a választóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy ennek ismeretében döntsenek arról, akarnak-e olyan államfőt, akit az egyik titkosszolgálat is a kezében tart. Az elnök szerint Teodor Meleşcanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója segített Pontának eltitkolni múltját: a kormányfő Meleşcanu kezdeményezésére, a Legfelső Védelmi Tanács megkerülésével adott ki egy kormányhatározatot 2013-ban, amelynek értelmében a titkosszolgálatok volt ügynökeik kilétét sem fedhetik fel, ezek listája – az aktív ügynökökéhez hasonlóan – államtitok. Băsescu úgy véli: Ponta ennek a kormányhatározatnak a védőernyője alatt fogja letagadni ügynökmúltját, amivel törvénysértést is elkövetett, hiszen az alkotmány szerint ügyészként nem vállalhatott volna titkosszolgálati megbízatást. Az államfő – aki már hétfőn délelőtt éles szavakkal bírálta Victor Pontát és legesélyesebb ellenfelét, Klaus Johannist, és leszögezte, hogy Elena Udreát támogatja az elnökválasztási kampányban – azt is kijelentette, hogy Ponta összedolgozik Teodor Meleşcanuval, hiszen mikor rákérdezett arra, hogy van-e a kormánytagok között korábbi ügynök, az akkor még tisztségben levő hírszerzési igazgató megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy ez államtitok. „Az államfőnek bármilyen államtitokhoz hozzáférése van. Azzal, hogy ezt megtagadta, megengedhetetlen precedenst teremtett a szolgálat történelmében” – méltatlankodott Băsescu.
Ponta hárít és imádkozik
Victor Ponta miniszterelnök tegnap délelőtt válaszolt az államfőnek: merő hazugságnak nevezte az ügynöki múltjára vonatkozó kijelentéseket, és azt mondta: amióta 1995-ben elvégezte a jogi egyetemet, betartotta a törvényeket, a hazáját szolgálta, és ezt fogja a jövőben is tenni. Ráadásul pedig imádkozni fog Traian Băsescuért, mert „nagyon feldúlt, zaklatott, és Romániának nem kellene egy ember zaklatottságától függnie.” Ponta szerint az államfő arra próbálja használni tisztségét, hogy az ő védnökségével alakult párt államfőjelöltje, Elena Udrea választási kampányát segítse.
Az ügynököket védeni kell
Teodor Meleşcanu lemondott hírszerzési igazgató tegnap sajtóértekezleten reagált az államfő vádjaira, de sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta Ponta állítólagos ügynökmúltját. Meleşcanu szerint bárki, aki kilép a szolgálattól, 30 éves titoktartási kötelezettséget vállal. Băsescunak nem kellett ilyen vállalást aláírnia, de ő az első államelnök az 1989-es rendszerváltás óta, aki elkérte a titkos ügynökök listáját – „hogy miért, azt látták”. Az államfőnek minden információ rendelkezésére áll, de ügynöklistáját a szolgálat nem köteles kiadni, mert bármelyik volt ügynök felfedése kárt okoz: a „baráti és nem baráti” külföldi rokonintézmények újraértékelik az illető ténykedését azokban az országokban, ahol járt, és abból indulnak ki, hogy ellenséges küldetése volt – magyarázta Meleşcanu, aki szerint ezért minősítették államtitoknak a volt ügynökök listáját. A volt kémfőnök úgy látja, hogy éppen Băsescu volt az, aki hétfői nyilatkozatával törvényt szegett; azt, amelyik előírja, hogy „a hírforrásokat, a munkamódszereket és -eszközöket senkinek, semmilyen körülmények között nem szabad elárulni”.
Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter nem lát gondot a kormányfő esetleges ügynöki múltjában: szerinte csak a politikai rendőrségnek dolgozó, a Securitaténak jelentő ügynökök esetében lehet összeférhetetlenség.
Tisztázást követelnek
Nem győzött meg Traian Băsescu államfő arról, hogy Victor Ponta miniszterelnök titkos ügynök lett volna – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint csak Románia hitelességének árt, hogy az államfő többhetes készülődés után és mandátumának végén tett ilyen nyilatkozatot. Ha már öt hete tudta, hogy ki a titkos ügynök a jelöltek közül, de nem mondta el, akkor azt jelenti, hogy „csak kampánycélokra használta fel az információt”; így már „több kérdés van, mint válasz”. Kelemen elmondta: sosem győzik meg a bizonyíték nélküli állítások, de ha dokumentumokkal állna elő Băsescu, akkor sem tudná, hogyan kellene kinézniük a titkos ügynöki mivoltot igazoló hiteles igazolványoknak. Elég rossz dolog a kampányban bedobni egy ilyen kijelentést anélkül, hogy elfogadható bizonyítékokkal alátámasztanák, de a legsúlyosabb az, hogy Románia hitele sérül a külföldi kapcsolatainkban, és „az emberek most sajnálatos módon az ország helyzetére nézve kevésbé releváns témáról beszélnek, és nem arról, hogy milyen perspektívái, prioritásai vannak az országnak”.
Klaus Johannis NLP-elnök felkéri Victor Ponta kormányfőt, hogy tisztázza helyzetét, és azt kérdezi, hogy mi mindent titkol még el Ponta, ami nem jelenik meg az önéletrajzában. „Súlyos dolgok kerültek nyilvánosságra, amelyek arra engednek következtetni, hogy az állam egyes intézményeinek működésében gondok vannak. Felkérem Victor Ponta urat, hogy tisztázza a nemzet előtt helyzetét, tegyen világosságot ebben az ügyben, mondja el nekünk, hogy mely dolgok igazak, és melyek nem az elmondottakból”. Az NLP elnöke szerint „egy hazug, kétkulacsos és irányított politikus nem lehet Románia elnöke”. A párt egyik alelnöke, Ludovic Orban számára nem újdonság, hogy a kormányfő titkos ügynök volt, szerinte azt kell tisztázni, hogy törvénysértő volt-e az ügyészi munkával egyszerre hírszerzői feladatokat is végezni. Orban reméli, hogy a románok megértik: Victor Ponta nem lehet Románia elnöke, hiszen „az egész népnek hazudott”.
Victor Ponta kormányfőnek azonnal le kell mondania, és vissza kell vonnia az államelnöki tisztségre benyújtott jelölését is, ezek után pedig el kell magyaráznia az embereknek, hogy miért szegte meg az alkotmányt, és miért hazudott évekig – véli Monica Macovei független államelnökjelölt, aki szerint Pontának és az őt toborzó hírszerzőknek is felelniük kell. Több kérdést is megfogalmaz: menyire bízhatnak meg a románok és Románia NATO-partnerei egy volt titkos ügynök kormányfőben, aki valószínűleg Románia nyugati szövetségesei után kémkedett, aki „az orosz nagykövet parancsára közbenjár egy adócsalással és pénzmosással gyanúsított orosz vállalat érdekében? Vajon az oroszok valamivel zsarolják Ponta ügynököt?”
