A választási kedv ugyan nem volt túl lenyűgöző a magyar helyhatósági választásokon, a jogosultak több mint fele el sem ment szavazni, de a Fidesz újra elsöprő győzelmet aratott.
Két dolgon érdemes viszont elgondolkodni! Egyre több a független jelölt, ami bizonyítja, hogy a belharcot folytató és eszközeikben, egymás lejáratásában jeleskedő baloldali ellenzéki pártok nem képesek megszólítani szavazóikat. S egyre magasabb az érdektelenek száma, ami szintén az ellenzék ellehetetlenülését és teljesen elhibázott politikáját bizonyítja, hiszen ha valakiknek, akkor éppen az ellenzéki pártoknak lett volna érdemes mindenáron és minden rendelkezésükre álló eszközzel mozgósítani a kedvetleneket is, a bizonytalanokat is. A Fidesz ugyanis mindenképpen nyeregben ült, van egy stabil szavazótáboruk, amely – nem először és remélhetőleg nem is utoljára tapasztalhatjuk – igenis elmegy szavazni! Kéri László politológus a választások után ellenzéki vitákat kommentálva joggal jelentette ki: az ellenzéki pártoknak ahelyett, hogy egymással foglalkoznának, lehetőleg ki kellene lépniük már a magyar valóságba, és meg kellene ismerkedniük szavazóikkal, mert úgy tűnik, bizarr álomvilágban élnek.
Igen, a helyhatósági választás nagy vesztesei az ellenzéki pártok, az MSZP-vel az élen. Megdőlt egy mítosz, amelyet szocialista berkekben hittek, miszerint a szocialista pártnak van stabil szavazótábora. Lehet, hogy „tegnap” még volt, de elöregedett, eltűnt, s most már vége. Ezt nemcsak az elsöprő Fidesz-győzelem bizonyítja – a választás abban hasonlít a sportversenyekhez, hogy itt is vannak nyertesek és vesztesek –, hanem az is, hogy a baloldalon lenézett és megvetett Jobbik szinte kétszer annyi mandátumot szerzett, mint a szocialisták, s bebizonyosodott, hogy ők a legnagyobb ellenzéki párt. A három baloldali ellenzéki alakulat viszont a választások óta is a másikban keresi a hibát, folynak a végeérhetetlen hitviták, noha bebizonyosodott, hogy azoknak volt igazuk, akik összefogást hirdettek, hiszen a mai magyar választási rendszerben csak együtt, rögeszméiket feladva lehetett volna némi esélyük. Az az érzésünk, át kellene gondolniuk az érintett ellenzéki pártoknak saját politikájukat, de erre egyelőre sem az MSZP, sem az Együtt, sem a DK köreiben semmi hajlandóság. Sodródnak az árral a teljes ellehetetlenülés felé.
