Nincsenek programok, érdemi viták, csupán sárdobálás, és huszonöt esztendő után sem egyértelmű, mi tulajdonképpen az államfő feladata, mekkora valós hatalommal rendelkezik „az ország első embere”.
Egy hónappal ezelőtt heves vitát váltott ki az RMDSZ autonómiastatútuma, fellángoltak a nacionalista indulatok, az ország és nemzetféltés, aztán a következő botrány feledtette. Most ismét előbukkant a magyar elem, ott, ahol senki nem számított rá: az erdő-visszaszolgáltatások botrányában. Igaz ugyan, hogy egy magyar bírón kívül nincs más hozzánk köthető vonatkozás, de újra elkezdték szajkózni az ügyeletes bajkeverők, hogy a visszaszolgáltatásokat lehetővé tevő törvényeket kihasználva miként rabolták el Erdély nagy részét a magyarok, németek, zsidók. Siratják Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely történelmi központját, ahol „közintézmények” sokaságára tették rá a kezüket az „idegenek”, szinte bűnözőként emlegetik az egykori grófokat, akik hatalmas területeiket kérik vissza, aggódnak az „ősi román földért”, az így kifosztott szegény emberekért. Úgy keverik ezeket az igényeket a korrupció útján megszerzett területekkel, mintha nem is lenne különbség az egykori tulajdon és a lopott vagyon között. Hangulatkeltésre alkalmas a ködös érvelés, melybe ugyancsak visszás elemek keverednek: felemlegetik, hogy a Ceauşescu által eladott szászok és zsidók az ország elhagyásakor lemondtak tulajdonukról, akkor hát mit követelnek most? Nem számít az, milyen körülmények között történt kizsuppolásuk, a kényszer, amivel szembesültek, és még kevésbé, hogy amire igényt tartanak, tartunk, őseink földje, erdője, ingatlanja volt. Még szomorúbb, hogy a korrupciós ügyeket meglovagolva a visszaszolgáltatások érvénytelenítését követelik egyesek. Nemcsak a csalással megszerzett területekét, hanem mindent, főleg Erdélyben.
Újra főszereplővé válhatunk, hogy eltereljék a figyelmet a sokkal súlyosabb esetekről, a megvádolt főmuftikról. Igényeink, követeléseink nem szerepelhetnek a kampányban, egyetlen román jelölt sem találta említésre méltónak, a mindent elborító botrányokban azonban szorítanak egy kis helyet nekünk is. Ha másképp nem megy, nacionalista szólamokat erőltetve, ha nem az elnöki szék aspiránsai, hát fizetett szószólóik.