Ebola-járvány: fokozódik az aggodalom
Az Európai Unió tagállamai felülvizsgálják azokat a szűrési módszereket, amelyeket a járvánnyal sújtott afrikai országokból távozó utasoknál alkalmaznak.
Erről állapodtak meg Brüsszelben az uniós egészségügyi miniszterek, akik szerint a belépéskor is ellenőrizni kellene az érintetteket. A vírus terjedésének szentelt rendkívüli brüsszeli tanácskozás után Tonio Borg egészségügyi EU-biztos közölte az újságírókkal: az eddig folytatott szűrési gyakorlat felülvizsgálata azt célozza, hogy ahol szükséges, hatékonyabbá tegyék a módszereket. Borg szerint a felülvizsgálatot az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve kívánják elvégezni. A felülvizsgálat Libériára, Guineára és Sierra Leonéra terjed ki. Az egészségügyi EU-biztos szerint azonban nem csupán az érintett afrikai államok kiléptető pontjain szükséges a szűrés hatékonyságának növelése, hanem a 28 EU-ország belépési pontjain is összehangolt intézkedéseket kell foganatosítani. Mint Borg hozzátette, a koordinációs kötelezettség mellett is a tagországok kezében marad a döntés joga a konkrét lépések megtételéről. Szükséges például az összehangolás a járványnak kitett országokból érkezők által kitöltendő kérdőívek tartalmának meghatározásakor, az ilyen utasok tekintetében követendő eljárásrend kidolgozásakor – részletezte a feladatokat. Az ebola eddigi halálos áldozatainak számát mintegy 4500-ra becsülik. A halálesetek csaknem mindegyike Nyugat-Afrikában következett be.
NATO: nem volt orosz csapatkivonás
A NATO nem tapasztalt jelentős csapatmozgást, amely megerősítené Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrán határnál felvonultatott 17 600 katona kivonásával kapcsolatos bejelentését – közölte tegnap az észak-atlanti szövetség egyik magas rangú katonai vezetője. Szerettük volna üdvözölni az orosz katonák kivonását az ukrán határról, ez egy jó irányba tett lépés lenne. Pillanatnyilag azonban nem figyeltünk meg ilyen irányú jelentősebb csapatmozgásokat – fűzte hozzá a nevének elhallgatását kérő NATO-tiszt. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este adott utasítást a nyár óta az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Rosztovi területre felvonultatott orosz csapatok kivonására. Putyin a tervek szerint a milánói Ázsia–Európa Találkozón ma találkozik Petro Porosenko ukrán elnökkel. A Kreml szerint a kivonásra vonatkozó rendelet 17 600, a Rosztovi területi hadgyakorlatokban részt vevő katonát érint. A nyugati nagyhatalmak és a NATO azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyveres katonákat küldött a térségben harcoló szakadárok támogatására. A NATO legutóbbi adatai szerint mintegy 20 ezer orosz katonát vontak össze a Donyec-medencével szomszédos orosz területen. „Továbbra is jelentős haderő tartózkodik az ukrán határnál, és nehézfegyvereket is ki kell vonni a térségből” – közölte a NATO-illetékes, aki azonban számokat nem közölt.
Gorbacsov párbeszédet sürget
A szankciós politika feladását és párbeszédet sürgetett a Nyugat és Oroszország között Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök abban az interjúban, amely a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylap tegnapi számában jelent meg. Az első, hogy ki kell lépni a kölcsönös vádaskodások és szankciók logikájából – mondta Gorbacsov, aki szerint Oroszország már megtette ezt a lépést, amikor tartózkodott a válaszintézkedésektől a legutóbbi nyugati szankciók után. Most a nyugati partnereken a sor. Szerinte elsősorban a személyek elleni büntetőintézkedéseket kellene feloldani, mert úgy nem lehet párbeszédet folytatni, ha közben büntetik a döntéshozókat, politikaformálókat. Meggyőződését fejezte ki, hogy ha sikerül a párbeszédet helyreállítani, megjelennek az „érintkezési pontok”. A jelenlegi súlyos világproblémákat csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani. Oroszország és Európa egymástól való elszigetelődése mindenkinek árt, gyengíti Európát egy olyan pillanatban, amikor növekszik a globális konkurencia, erősödnek más „vonzási központok” a világpolitikában. Az európai és a világpolitikában tapasztalható jelenlegi válság egyik, ha nem is egyedüli kiváltó okát Gorbacsov abban látja, hogy a nyugati partnerek nem akarják figyelembe venni Oroszország szempontjait, jogos biztonsági érdekeit. A NATO keleti irányú terjeszkedését nagy hibának nevezte, amely sérti a nyugati partnerek által a ’90-es években, a hidegháború vége után Moszkvának tett nyilatkozatok és biztosítékok szellemét.