A Magyar Ifjúsági Értekezlet Ifjúság és autonómia címmel a hétvégén Baróton szervezett konferenciát, melynek bevezető előadását Borbély László tartotta. Az RMDSZ politikai alelnöke a magyarság elmúlt huszonöt esztendőben elért sikereiről beszélt, de nem feledkezett meg aktuálpolitikai kérdésekről sem, s „kijutott” az MPP-nek és EMNP-nek is.
Előadása kezdetén Borbély arról kérdezte a fiatal RMDSZ-eseket, mit tudnak az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történtekről, s miután kiderült, jóformán nem mond nekik semmit a dátum, arra intette őket, tanulmányozzák az erdélyi magyarság jelenkori történelmét, hiszen napjaink történései onnan eredeztethetőek. Az 1989-et követő időszakban hatalmát vesztett Securitate és az állampárti aktivisták szerveződtek újra 1990 első napjaiban, s készítettek elő pogromot. Borbély szerint az RMDSZ követhette volna a Tőkés-vonal elképzelését, és választhatta volna a konfrontálódást, meggyőződése viszont: mehettek volna az Európa Tanácstól az ENSZ-ig panaszkodni, hogy nem tartják be jogainkat, szülőföldünkön másodrendű állampolgárnak számítunk, de annál többet, mint amit elértek – hogy az ET négy évig monitorozta Romániát a kisebbségi jogok betartása miatt –, nem lehetett volna kiharcolni. „Tőkés Lászlóval az a baj, hogy nincs mindennap forradalom. Van, amikor ki kell menni az utcára, s menetelni kell, de van, amikor le kell ülnünk tárgyalni, mert az asztal ütögetésétől és a székely himnusz háromszori eléneklésétől nem fognak gondjaink megoldódni” – mondotta Borbély. Az általa, valamint Frunda György és Tokay György neve által fémjelzett neptuni találkozókról is szólt. Volt rá példa – mondta –, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának egy hajnalba nyúló ülésén arról szavaztak, marasztalják-e el őket azért, mert szóba álltak a románsággal. De a párbeszéd nyereséget jelentett a magyarságnak – vélekedett –: 1996-tól kezdve többször kormányra kerültek, ez infrastrukturális beruházásokat és modernitást biztosító eszközöket jelentett a székely vidékeknek is, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen ma már nem háromszáz, hanem hétezer magyar tanul, anyanyelvünket pedig használhatjuk az adminisztrációban – sorolta.
Borbély az RMDSZ által a parlamenti választásokon folyamatosan elért hatszázalékos eredmény veszélyeztetése miatt elítélően szólt az erdélyi magyar versenypártokról. Nem tartja helyesnek azt sem, hogy az EMNP saját államfőjelöltet indít, hiszen így a második fordulóban kisebb lesz a tárgyalási súlya az RMDSZ-nek. Hogy az államfőválasztás második fordulójában kit támogatnak majd, arra nem adott választ: „egyelőre csak annyit mondunk, hogy Kelemen Hunor a legügyesebb, legrátermettebb jelölt” – mondta.
Az RMDSZ autonómiatervezeteire is kitért. Mint mondotta, az 1990-es évektől kezdődően foglalkoznak a témával, több erre vonatkozó tervezetet is előkészítettek, de a románságban nem volt meg a politikai akarat, hogy bár a szórvány számára oly fontos kulturális autonómiát biztosítót elfogadják. A most bemutatott, területi önrendelkezésről szóló tervezetet 75–80 százalékban már működő modellekből vették át, a fennmaradó részt a helyi sajátosságok teszik ki. Ilyen helyi sajátosság az, hogy a Székelyföldön élő románságnak – a kölcsönösség alapján – fontos végrehajtói szerepet kell biztosítani. Előadása zárómondataként Borbély úgy fogalmazott, világosan meg kell fogalmaznunk igényeinket, majd, ha következetesen végigharcoljuk harcunkat – ebből a miértesek is kivehetik részüket –, amiben hiszünk, megvalósul.
