Elhúzódó feszültségre számít Moszkva és Washington kapcsolataiban az orosz külügyminiszter, aki óvta az EU-t az „ukrajnai forgatókönyv” alkalmazásától a Moldovai Köztársaságban. Szergej Lavrov a kormányzó Egységes Oroszország párt tegnapi moszkvai rendezvényén tartott előadáson fejtette ki a Kreml álláspontját világpolitikai kérdésekben.
Az orosz diplomácia vezetőjének meggyőződése: az Egyesült Államok arra használja fel az ukrán válságot, hogy feszültté tegye Moszkva és az Európai Unió viszonyát. Lavrov ugyanakkor leszögezte, hogy nincs más ésszerű alternatíva, mint a kapcsolatok javítása Oroszország és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió között. Kijelentette: „Az ukrán válság eltart egy ideig, és mindenkinek az erőfeszítések egyesítésére kell gondolnia, nem az egyoldalú szankciókra.” Kérdésre válaszolva az ukrajnai hatalomba betört szélsőségesen nacionalista és neonáci erők ténykedésével magyarázta a kijevi főtéren, a Majdanon történteket. Szerinte az ukrajnai radikálisok a krími lakosságot is félelemben akarták tartani, és „banderista rendet” akartak teremteni Délkelet-Ukrajnában. Ezzel indokolta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását, valamint a szeparatista erők későbbi fellépését a délkelet-ukrajnai régióban. Bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácsának decemberi ülésén javasolni fogja állásfoglalás kidolgozását a neonácizmus ukrajnai és európai újjáéledésével kapcsolatban.
A Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyeszteren túli területről szólva az orosz külügyminiszter óvta az Európai Uniót az úgynevezett ukrán forgatókönyvnek a Moldovai Köztársaságban való alkalmazásától, mivel – mondta – az károkat okozna. Moszkva szerint ugyanis a Moldovai Köztársasággal és a Dnyeszteren túli területtel kapcsolatosan is hasonló tervek körvonalazódnak. Lavrov egyébként az orosz érdekekkel ellentétesnek nevezte az EU és a Moldovai Köztársaság társulási szerződését, és kifogásolta, hogy amiatt a Dnyeszteren túli terület nem tud belépni az orosz–fehérorosz–kazah vámunióba, sem a volt szovjet tagállamok alkotta Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe. Holott egy orosz közvetítéssel 1997-ben Chişinău és Tiraszpol által aláírt egyezmény, a Primakov-memorandum szerint a szakadár terület önálló külgazdasági tevékenységet folytathat.
A Dnyeszteren túli terület 1990-ben egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Moldovától, amit azonban egyetlen állam, így Oroszország sem ismert el. A Moldovai Köztársaságból kiszakadni akaró államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.
