A fölöslegessé vált villamos és elektronikus készülékek szervezett begyűjtésének sepsiszentgyörgyi módozata: gazda kiteszi kapu elé az ósdi, egykor öklömnyi lámpákkal működött tévékészüléket.
Javíttatni nem csak nem érdemes, de lehetetlen is, már az öreg fusizóknak sincs alkatrészük hozzá. A kaput jóformán még be sem csukja maga mögött, máris ott a lomtalanító. Na nem a cégjelzéses gépkocsi, hanem konkurenciája, az egy lóerős járgány. Kutyakísérettel, három jól megtermett rakodólegénnyel. Csikorgó fék, pattan az egyik legény, másik alapjáratban tartja a gyeplőt, harmadik irányítja a műveletet. Szempillantásnyi sem, rakodótérben a szajré. Forgatja, vizslatja a cipekedő munkás, jó lesz ez még valamire. Doboza tűzre, fémalkatrészei pálinkára, képernyője meg jót durran, mikor a lurkó hozzávágja az őrkői követ.
