1956 örökségéhez az lenne méltó, ha az ország tekintélyének és jó hírnevének védelme természetes nemzeti minimummá válna – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke tegnap a budapesti Műegyetemen az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen, amely egyben „történelmi évfolyamok” találkozója is volt.
Budapesten emléktáblát avattak az ötvenhatos forradalom 58. évfordulója alkalmából a Corvin közben, az ünnepségen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke felidézte: a magyar nemzet tartását az 1848-as szabadságharc után is az adta, hogy mindenki szeretettel gondolt azokra a hősökre, akik sokat tettek a szabadságért. Hozzátette: ma még sokan élnek azok közül, akik 1956-ban szembeszálltak a túlerővel, a szovjet csapatokkal a magyar szabadságért. Tegnap délután megtartották a hagyományos felvonulást a Műegyetemtől a Bem József térig, ma felvonják Magyarország lobogóját, a nap folyamán számos rendezvény várja az érdeklődőket. A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum, a Műegyetem rakparton Hobo-koncert lesz. A programsorozat este zárt körű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke – miután köszöntette azokat, akik 58 évvel ezelőtt a Műegyetem aulájában meggyújtották a forradalom lángját – úgy fogalmazott: a nemzeti alapértékekben való egyetértés hiánya az oka annak, hogy ma „nem tudunk egységesen fellépni a hazánkat érő méltatlan támadásokkal szemben”. A politikus szavai szerint a forradalom emléke örök figyelmeztetés, hogy Magyarországon a szabadság, a jogállam és a demokrácia vérrel kiharcolt, szent érték, hiszen – mint azt az alkotmány is rögzíti – „mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki”. Gulyás szerint a szovjet elnyomás és a magyarországi kommunista helytartók kegyetlensége semmiben nem különbözött a nácikétól, „sőt, még az elnyomók lelkes támogatói is gyakran azonosak voltak, mivel több ezer nyilaskeresztes párttag lett a kommunista párt tagja, bizonyítva ezzel, hogy szélsőbal és szélsőjobb között könnyű az átjárás, mivel a hangsúly nem az irányon, hanem a szélsőségen van”.
Magyarországon 1956 októberében szegénység, kilátástalanság, düh uralkodott, azonban „valamilyen különös csoda folytán” mindez nem fordult reménytelenségbe, hanem éppen ellenkezőleg, páratlan összefogást teremtett, a nemzet régóta nem látott egységbe tömörült – mondta a politikus. Kifejtette, a forradalmat a szovjet tankok leverték ugyan, de emlékével már nem tudtak mit kezdeni: soha többé nem lehetett kérdés, hogy „a magyar nemzet nem tart igényt a szovjet szuronyokkal ránk erőltetett kommunista uralomra”, a saját hazájukat a hatalomért bármikor eláruló Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőire, és soha többé nem lehetett vitás, hogy „a szocializmus Magyarországon a törvénytelen erőszak ránk kényszerített rendje”.
Gulyás Gergely felidézte ugyanakkor, hogy a szabad és demokratikus világ a hangos és látványos elítélő gesztusokon kívül nem tett semmit azért, hogy a kommunista megszállás ne döntse újra rabságba Magyarországot. Akik annak idején hallgatólagosan jóváhagyták, majd tétlenül nézték a magyar forradalom elleni szovjet intervenciót, ma nem csupán az ország önrendelkezéshez való jogát nem tartják tiszteletben, de a téves helyzetfelismerésükből adódóan azt sem veszik észre, hogy saját hazájuk megbecsülését rombolják egy ország velük eredetileg szimpatizáló milliónyi polgárának szemében – fogalmazott.
1956 győztes harc
Emléktáblát avattak tegnap, az 1956-os forradalom 58. évfordulója alkalmából a Corvin közben. A Corvin mozi falán elhelyezett márványlapon Angyal Istvánnak, a Tűzoltó utcai csoport kivégzett vezetőjének, Dudás Józsefnek, a Függetlenség című napilap szerkesztőjének, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány mártírhalált halt elnökének és Gérecz Attila költőnek, a Klauzál téri harcok hősi halottjának a nevét örökítették meg. Az ünnepségen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, 1956-ra győztes harcként kell emlékezni, mert olyan perspektívát vázolt fel, amely az egész magyar nép szempontjából fontos volt, és célkitűzéseit ma a szabadon választott politikusok meg tudják valósítani.
Kocsis Máté, a főváros VIII. kerületének polgármestere azt mondta: 1956 Józsefváros számára büszke örökség, amelynek ápolását személyes kötelességnek nevezte. Felidézte: a városrészhez kapcsolódik az akkori események legtöbb történelmi helyszíne, a legtöbb véráldozata, az 1989-ben bekövetkezett fordulat megalapozása. A polgármester arra kérte az ünnepségen megjelent diákokat, hogy amíg lehet, az érintettektől tájékozódjanak a történtekről, mert ma azért élhetünk egy szabad országban, mert a hősök életüket adták ezért.
Mintegy félezer ember részvételével indult az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett hagyományos felvonulás a Műegyetemtől a Bem József térre tegnap délután. A felvonulás résztvevői – sokan nemzeti színű zászlóval – azután indultak el a Műegyetem elől, hogy ott befejeződött az 1956. október 22-ei nagygyűlésre emlékező rendezvény. A felvonulók a szeles idő miatt – a hagyományoktól eltérően – nem gyújtottak fáklyákat.
Az önbecsülés példája
Az 1956-os forradalom a magyar nemzeti önbecsülés, az egymásra találás példájává vált, hiszen a rendszert az egész magyar nép söpörte el – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a III. kerületi önkormányzat ünnepi megemlékezésén tegnap. Varga Mihály a városrész parlamenti képviselőjeként a Szent Péter és Pál főplébánia-templom első világháborús emlékművénél tartott ünnepi beszédében azt mondta, a kivágott közepű nemzeti lobogó „még ma is több üzenetet hordoz számunkra”, mint bármilyen más jelkép; az elnyomás, a nagyhatalmi kényszer elleni tiltakozás és a szabadság üzenetét.
Az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint szabadság igazából akkor létezik, ha az egyes ember is élvezi. Hiller István tegnap Budapest XIX. kerületében, Kispesten szervezett ünnepi megemlékezésen azt mondta: 1956 azért volt nagyszerű, mert a résztvevők számára ezt a szabadságot adta néhány tucat napra. Az ellenzéki politikus megemlékezett arról is, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. október 23-án kiáltották ki az új Magyar Köztársaságot. „Nem szabad hagynunk, hogy a respublika, a köztársaság tisztelete, a köz iránti közös tiszteletünk (...) csorbát szenvedjen” – fogalmazott.