„A múlt örökségétől addig nem szabadulhatunk, amíg például az 1959-ig önálló magyar állami egyetemként működő Bolyai Egyetemet – amely az 1956-os forradalom egyik romániai áldozata – és annak szellemiségét nem lehet visszaállítani” – mutatott rá a politikus. Az RMDSZ elnöke kiemelte: a magyaroknak, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, október 23-a ünnep, a szabadságért vívott forradalom ünnepe. Kelemen Hunor délután megkoszorúzta a Gloria Victis emlékművet a csíkszeredai 1956-os téren. * Az 1956-os magyar és az 1989-es romániai forradalom között vont párhuzamot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje tegnap Snagovban, ahol a magyar nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Nagy Imre emlékoszlopát. „Nagy Imre emlékműve előtt arra emlékezünk, hogy létezett olyan magyar hazafi, aki a kommunizmussal szakítva egy jobb, szabadabb jövőt kívánt a magyaroknak és a térség népeinek. A szabadság egyetemes gondolata mindmáig összeköti a románokat és a magyarokat: történelmünkben sokkal több a közös vonás, mint a különbség, és ezt meg kell becsülnünk” – hangsúlyozta. Szilágyi Zsolt kifejtette: az erdélyi magyarok kilencven éve vannak a szabadságharc állapotában. „Meg kell küzdenünk a teljes értékű emberi létért magyarként, erdélyiként, katolikusként vagy reformátusként. Nagyjaink emléke arra kötelez bennünket, hogy ezt a harcot folytassuk, és akkor, amikor Erdély felemeléséről, Erdély európai csatlakozásáról beszélünk, akkor Nagy Imre emlékműve mellett joggal mondhatjuk, hogy magyaroknak, románoknak, szászoknak, Erdély népeinek közösen kell dolgozniuk, össze kell fogniuk Erdély európai jövőjéért” – mondta az EMNP államfőjelöltje.

Băsescu új pártot épít
Traian Băsescu bejelentette, hogy a Népi Mozgalom Pártba (NMP) lép be, miután lejár az államelnöki mandátuma, teszi ezt azzal a céllal, hogy egy új, „tiszta” pártot építsen, mert „az 1990 után alakult politikai erők vala­mennyien kompromittálódtak, ezért van szükség új emberekből álló új pártra” – mondotta. Hozzátette: az NMP-be is kerültek olyan politikusok, akikről a pártba való belépésük után derült ki, hogy különböző bűnügyek miatt a bíróság elé kell állniuk. „Ennek leckének kell lennie, hogy új pártot új emberekkel kell építeni úgy, hogy 2016-ban a parlamenti választáson a román választóknak legyen tiszta alternatívájuk” – mondta. Băsescu államelnöki mandátuma december 21-én jár le. Válaszolt politikai ellenfeleinek is, akik szerint megpróbálja kitolni mandátumát. Leszögezte: esze ágában sincs ilyet tenni, mert az alkotmányellenes lenne, és Romániának december 22-étől új államelnöke kell hogy legyen. „Annak ellenére, hogy a felmérések élén két olyan jelölt áll, akik közül egyik sem megfelelő Románia elnökének, én egyetlen napot sem maradhatok az államelnöki mandátumom lejárta után” – jelentette ki Băsescu. A két „nem megfelelő” jelöltről kifejtette, „az egyik saját pártjának bábja, és tulajdonképpen része a Szociáldemokrata Pártban uralkodó korrupt rendszernek, a másik pedig attól az óhajtól hajtva, hogy bármi áron felkapaszkodjon bizonyos tisztségekbe, nem vette figyelembe, hogy esetében fennállt az összeférhetetlenség kockázata, aminek még a mandátum elkezdése után is lehetnek következményei”.

Előrehozott tárgyalás a Johannis-ügyben
A legfelsőbb bíróság hétfőn tárgyalja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség arra vonatkozó kérését, hogy a tárgyalást hozzák a kitűzött időpontnál előbbre Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyében. Az ügynökség szerdán kérte fel a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéket, hogy egy korábbi időpontra tűzze a tárgyalást Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyében, úgy vélve, hogy az ítéletnek a választások második fordulója előtt kell megszületnie, és nem november 18-án, két nappal utána. A legfelsőbb bíróságnak most el kell döntenie: megtartja a már kitűzött időpontot, vagy még az államelnöki választások lejárta előtt ítéletet hoz Johannis ügyében.