Véget ért mind az Európai Unió 28 állam-, illetve kormányfőjét tömörítő Európai Tanács ülése, mind az azt követő eurozóna-csúcstalálkozó tegnap Brüsszelben. A tanácskozásokat lezáró sajtótájékoztatón a megbeszélések eredményeinek ismertetése mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is elbúcsúzott, miután mindkettejük számára a mostani volt az utolsó uniós csúcs, amelyen részt vettek.
Van Rompuy felelevenítette, hogy megbízatása során, amely gyakorlatilag egybeesett Barroso második mandátumával, nagy hangsúlyt kapott az euró túlélése. Mint mondta, sosem fogja elfelejteni az unió hétéves költségvetéséről szóló egyeztetéseket, és arra is kitért, hogy az uniónak ítélt Nobel-békedíj emlékeztetőül szolgál, hogy valójában miről is szól az Európai Unió. „A politika kemény hivatás, de igenis, létezik a politikában hűség, bizalom és tisztelet” – fogalmazott a belga politikus. Az Európai Tanács tagjainak elmondott búcsúbeszédében azt is világossá tette, hogy megbízatása lejártával politikai pályáját is befejezi, és visszavonul a közélettől. José Manuel Barroso arról beszélt, hogy a gazdaság teljesítményére továbbra is rányomja bélyegét a válság hagyatéka, a növekedés egyenlőtlen, és elmarad a kívánatostól, a munkanélküliség messze meghaladja azt. A bizottság elnöke hosszasan beszélt a csúcsot beárnyékoló vitáról is, miután kiszivárgott, hogy gazdasági teljesítményük alapján egyes tagállamoknak további pénzeket kell befizetniük az uniós büdzsébe, Nagy-Britanniának például 2,1 milliárd eurót, Hollandiának 600 milliót, míg más országok visszakapnak pénzt, mert csökkent a bruttó nemzeti jövedelmük.
Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon súlyos terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerült teljesíteni – közölte az EU állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Orbán Viktor miniszterelnök. A csúcsvezetők a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. „Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthető, az unió részéről technológiasemleges megközelítés érvényesül” – állapította meg Orbán Viktor.
