Már több mint egy éve recesszióban volt és éppen a csőd szélén állt Ukrajna, amikor 2013 végén kirobbantak a Viktor Janukovics akkori, oroszbarát elnök elleni tiltakozások. Miután a Nyugat-barát erők átvették a hatalmat, Oroszország magához csatolta a Krím-félszigetet, majd Kelet-Ukraj­nában kitört az oroszbarát lakosok fegyveressé fajult lázadása. Azóta mély válságba süllyedt az ukrán gazdaság. A Nyugat által még tavasszal nyújtott 27 milliárd dolláros mentőöv, amely magában foglalja a Nemzetközi Valutaalap 17 milliárd dolláros hitelét is, elégtelennek tűnik a jelenlegi helyzetben.
A politikai válság előbb a befektetőket ijesztette el, aminek következtében összeomlott az ukrán nemzeti fizetőeszköz árfolyama. A hrivnya értékének közel egyharmadát veszítette el az év eleje óta, ami felhajtotta az árakat. Ukrajna hatalmas készletekkel rendelkezik feketeszénből, vasércből és mangánércből. Ezekre hatalmas, ám gazdaságilag immár hanyatló kohászati és gépgyárak, valamint vegyi üzemek épültek. A kelet-ukrajnai konfliktus letarolta az ország legnagyobb nehézipari központját, a Donyec-medencét. Ennek következményeként az ipari termelés augusztusban több mint 20 százalékkal esett vissza éves összehasonlításban, az éves infláció pedig meghaladta a 17 százalékot.
Olena Bilan, a Dragon Capital befektetési társaság vezető elemzője szerint nem a választások tudják visszahozni a befektetők optimizmusát, hanem a parlament által elfogadandó reformok. A Nyugat-barát erők már keresztülvittek a parlamenten bizonyos költségvetési megszorításokat és korrupcióellenes törvényeket. Befa­gyasz­tották a nyugdíjakat és emelték a gáz árát, hogy eleget tegyenek a nemzetközi hitelezők elvárásainak. Ezeknek az erőfeszítéseknek a hatását minimálisra csökkenti a kelet-ukrajnai katonai offenzíva napi 4,4 millió eurós költsége, a rosszul felszerelt hadsereg korszerűsítése, valamint a Donyec-medencéből származó adóbevételek kiesése.