A szervezet szerint nemzetbiztonsági kérdés, hogy a lőtér a védelmi minisztérium felügyeletében maradjon, és az „etnikai alapú szeparatizmus potenciáljával rendelkező régió” stabilitását szolgálja. A levél tudatja a kormányfővel: „a magyar szélsőségesek” az elmúlt években számtalan kísérletet tettek arra, hogy kiűzzék a városból a román hadsereget, és birtokukba vegyék a hadsereg ingatlanait. „Súlyos hiba lenne lemondani a katonai struktúráról egy szeparatista potenciállal rendelkező régióban egy olyan pillanatban, amikor Ukrajna példája is azt mutatja, hogy fontos a katonai struktúrák megőrzése és megerősítése (...) a potenciális konfliktusövezetekben” – írják „a három megye 400 000 román lakosának” védelmezői. A civil fórum szerint a lőtér a székelyföldi románok számára „a román állam szimbolikus jelenlétét tanúsítja olyan területen, ahol az állam román jelképei egyre kevésbé vannak jelen”. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a területet 1921 után a román állam sajátította és fizette ki, a lőteret királyi rendelettel hozták létre, és nem államosították a kommunizmus idején sem. A levelet Ioan Sabău egyetemi tanár, a közel 30 civil szervezetet tömörítő fórum elnöke írja alá.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata több éve húzódó tárgyalások után az idén állapodott meg a védelmi minisztériummal arról, hogy átveszi a 70 hektáros, kihasználatlan városszéli lőteret; a formaságok teljesítése érdekében többször is módosítottak a szándékot kifejező tanácshatározaton, legutóbb múlt héten mondtak le nyolc, per alatt álló hektárról. A közös és a vártemplomi református temető szomszédságában levő területtel a város elsősorban a temetkezési helyeket bővítené, három hektárt kért e célra a helybeli ortodox egyház is. Négy évvel ezelőtt a városvezetés ötezer aláírást gyűjtött azért, hogy a hadsereg által birtokolt ingatlanokat – köztük az akkor még gyakorlótérként használt, balesetveszélyes és a temetéseket is zavaró lőteret – megszerezze, és most jutottak az erre vonatkozó kormányrendelet előkészítéséig.