Akárcsak környezetünkre, a gombák világára is igaz, hogy rendkívüli változatosság jellemzi. A László Kálmán Gombászegyesület szombati rendezvényének látogatói erről bizonyosodtak meg ismételten, a Székely Nemzeti Múzeumban szervezett gombanapon ezúttal a pereszkék világába kalauzolták az érdeklődőket.
A természetbarátokat nem riasztotta el a hűvös idő, így szombat reggel sokan társultak a szervezők gombatúrájához, a későbbi programokba pedig már családok is bekapcsolódtak. Kora délután a Szent György Pince kínált különleges gombás étkeket a látogatóknak: előételként nyári szarvasgombával ízesített pástétomot, a rizses főfogást róka-, valamint őzlábgombával készítették el, a desszert csokoládékrémjét pedig homoki szarvasgombával fűszerezték.
A múzeum Bartók Termében vetített képes előadáson térségünk gyakoribb, érdekesebb pereszkéiről Szász Balázs számolt be. A Kárpát-medence magyarsága számára jelenleg a pereszkék kevésbé ismert gombák, de bizonyos vidékeken nőtt ismertségük – erről Zsigmond Győző beszélt Pereszkék a magyar néphagyományban című kiselőadásában. Az értékes, igen kiadós gombaként számon tartott májusi pereszke például gyógyászati szempontból is fontos, antibiotikus hatása igazolt, népi nevei pedig –bokoraljú, csipkealj stb. – a termés helyére utalnak – vázolta a László Kálmán Gombászegyesület elnöke. Ismertetőjében kitért továbbá a földi laska néven is ismert fehér csokros álpereszkére, az aromás szürke tölcsérgombára, de az egyre nagyobb népszerűségre szert tevő lila pereszkére is.
Az előadások egyúttal a későbbi, iskolásoknak szánt vetélkedőhöz is lényeges tudnivalóval szolgátak, aki pedig kikapcsolódásra vágyott a legkisebbek közül, papírból hajtogathatott, színezhetett, textíliából varrhatott, de akár agyagból is gyúrhatott pereszkéket. A szervezők kiállításon szemléltették a különböző fajokat, Fődi Attila Gyógyhatású gombák a Kárpát-medencében című kötetét kedvezményes áron kínálták.
