Pár nap van még az elnökválasztás első fordulójáig, aludhat mindenki többet is addig, és megfontolhatja, hogy kire adja szavazatát. Nem csupán azt kell nézni, hogy melyik jelölt mit ígér – azt kellene mérlegelni, hogy mi az, amit tenni fog, miután lejár a kampány, és oszlani kezd a rózsaszínű köd.
A választó szeretné hinni, hogy végre-valahára minden rendbe jön ebben a zűrzavaros és az egyszerű, tisztességes polgárt egyáltalán nem óvó és becsülő országban, de túlságosan sokszor átverték már. Joggal tart attól, hogy megint ő veszít.
Az elmúlt tíz évben láthattuk, mivel jár, ha az államfő folyton keresztbe tesz a kormánynak: botrány botrány hátán, mindegyik nagyobb az előzőnél, és sajnos a legkisebb is a fejlődés, a nyugodt, folyamatos építkezés ellen hatott. Most van esély arra, hogy ugyanabból a csapatból kerüljön ki az állam- és a kormányfő, csakhogy ez a társaság olyannyira sáros már, hogy nem érdemli meg a bizalmat. Felhalmozódtak az adósságaik és a bűneik, és a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatják: az őrizetbe vett Hrebenciuc helyére azt a párttársát választották meg a képviselőház alelnökének, akit idén májusban tisztségeinek összeférhetetlensége miatt végleges ítélettel marasztaltak el, két másik korrupciós ügybe keveredett, ugyancsak szociáldemokrata volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztését pedig elnapolta a szenátus szintén szociáldemokrata többségű jogi bizottsága. Ez nem éppen biztató kilátás, mert a kormány – nagy valószínűséggel – nem módosul számottevően az elnökválasztás után sem. Akárki lesz Traian Băsescu utódja, ez a parlamenti többségen nem változtat (csak a jelenleg nyolcszázalékos népszerűségű Elena Udrea terveiben szerepel a hatalom újraosztása), ugyanez a csökkent hitelű, de még mindig legerősebb baloldali szövetség fog törvényeket és adókat szabni a 2016-ban esedékes parlamenti választásokig.
Victor Ponta kormányfő cáfolja, de a pénzügyminisztériumból kiszivárgott, hogy a szakemberek máris a nagy októberi szocialista osztogatás következményeit próbálják ellensúlyozni a következő évek költségvetésében. Az SZDP államfőjelöltje ugyan továbbra is uralja a közvélemény-kutatásokat, de az elmúlt héten apadt az előnye, és mivel az előző két elnökválasztást is így veszítette el a kommunista utódpárt, érthető e kétségbeesett bőkezűség. A mértéktelen visszaélések és ajándékozások árát azonban nem az illegálisan szerzett vagyonokból fogják visszaszerezni, hanem újabb adókból és illetékekből. Sajnos, ez a kampány legbiztosabb üzenete: hogy mi, választók nem a nyerő oldalon állunk.