Az orosz elnökválasztáson elsöprő győzelmet arató Dmitrij Medvegyev sikerének titka kétségkívül az, hogy hosszú évek során bizonyította feltétlen lojalitását a leköszönő Vlagyimir Putyin iránt. Arra a kérdésre, hogy a jövőben a kormányfő hivatalát betöltő Putyin mennyire engedi majd ki a kezéből a hatalmat, és a liberálisabbnak tartott Medvegyev elnökként mennyire lesz képes önállósítani magát, ma még senki nem tud választ adni.
Személyiségüket tekintve a két politikus több tekintetben is különbözik egymástól. Érdekesség, hogy míg Putyin rajong a harcművészetekért és a háborús filmekért, a halk szavú Medvegyev számos jogi tankönyv szerzője, és kedvenc sportja az úszás.
A most 55 éves Putyin KGB-s hátterével szemben a Gazprom igazgatótanácsának elnöke egészen más társadalmi háttérrel rendelkezik. Az 1965-ben született Medvegyev értelmiségi családban nőtt fel, és hamar a nyugati gazdasági és politikai eszmék hatása alá került. 1989-ben volt jogászprofesszor, az akkori parlamenti választásokon induló Anatolij Szobcsak kampánystábjában kezdett dolgozni. Az állás járt némi kockázattal, mert Szobcsak nyíltan kiállt a szabadpiac bevezetése és a kommunista párt egyeduralmának megtörése mellett. Egy alkalommal a leningrádi városi tanács elkobozta a képviselőjelölt röpiratait, amelyeket a KGB túl merésznek nyilvánított. Erre Medvegyev néhány munkatársával együtt ― dacolva a hatóságokkal, és vállalva az egyértelmű kockázatokat ― fogta magát, és legyártott egy újabb adagot a bevont röpiratból. A vakmerő vállalkozást végül siker koronázta: Szobcsak jól szerepelt a választásokon, és hamarosan Szentpétervár polgármestere lett.
Medvegyev persze hamar szembesült azzal, hogy a demokrácia és a szabadpiac oroszországi verziói igencsak hézagosak. 1994-ben jogászként kezdett dolgozni az Ilim Pulp papírgyártó vállalatnál, amelynek maga is résztulajdonosa volt. Egy ellenséges felvásárlási kísérlet ügyében Medvegyev egykori KGB-ügynökök, illetve kormányzati pozíciókba került régi barátai támogatásával látta el a cég jogi védelmét. Tökéletes lecke volt ez számára az orosz stílusú kapitalizmusból, amelynek egyértelmű tanulsága: a tulajdonjogoknak csak úgy lehet érvényt szerezni, ha az embernek befolyásos kapcsolatai vannak a kormányzat szintjén.
Ugyanebben az időszakban Medvegyev polgári jogot tanított a szentpétervári egyetemen, és tudományos írásaiban a privatizáció és az államosítás közötti ,,arany középút" mellett érvelt.
Medvegyev egyértelműen támogatja azt az új Oroszország-képet, amelyet Putyin a diplomácia, a megfélemlítés és a katonai erővel való hencegés egyvelegéből álló stratégiájával harcolt ki az elmúlt években. Ugyanakkor arra utaló jel is van, hogy Medvegyev nem vevő a nacionalista kurzus kártékonyabb elemeire, amelyekkel Putyin és csapata aláásta a demokráciát. Medvegyev nemrég üzletemberek előtt azt mondta a dél-oroszországi Krasznodarban, hogy a Gazprom európai térnyerését ,,nyugodtan, hisztéria nélkül" kell elősegíteni, márpedig ez szöges ellentéte a Putyin által képviselt demagóg katasztrófapolitikának. Nacionalista hangulatkeltés helyett Medvegyev az elnökválasztási kampány alatt is inkább azt hangoztatta, hogy az orosz gazdaságot erősíteni kell, nem pedig más államok megfélemlítésére használni. Egyebek mellett több alkalommal elmondta, hogy minél több kis- és középvállalkozásra lenne szükség, és meg kellene nyirbálni az állam befolyását a magánvállalkozásokra.
Ha Medvegyev komolyan törvénytisztelő országot akar kovácsolni Oroszországból, elkerülhetetlenül szembe kell majd szállnia keményvonalas elődjével. Az országot átható korrupció ugyanis részben a Putyinnal jó kapcsolatban álló személyek által felépített üzleti kapcsolatok szövevényes hálózatában gyökerezik.
Medvegyev révben
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő kiszemelt utódja, Dmitrij Medvegyev a szavazatok több mint 70 százalékát szerezte meg a vasárnapi orosz elnökválasztáson. Gennagyij Zjuganovra, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetőjére 17,76 százalék szavazott, Vlagyimir Zsirinovszkij, az Orosz Liberális―Demokrata Párt elnöke pedig 9,37 százalékot kapott. Andrej Bogdanov, a Demokrata Párt elnöke 1,29 százalékot szerzett. A részvételi arány 69,5 százalékos volt.
