A harmadik helyért igen szoros volt a verseny Călin Popescu Tăriceanu, Elena Udrea és Monica Macovei között. Kelemen Hunor 3,5–4,3 százalék körüli eredményt érhetett el, Szilágyi Zsolt támogatottságát 0,5 százalékra becsülték – ezek az eredmények azonban nem feltétlenül relevánsak, minthogy a felmérések általában 3 százalékos hibahatárral dolgoznak. A Központi Választási Iroda várhatóan ma közli a választások első részeredményeit. A részvételi arány 52,31 százalék volt (vidéken 53,21, városon 51,64 százalék) – ez több mint 2 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2009-es elnökválasztás első fordulójában. Az országban történő voksolás során különösebb rendellenességeket nem jeleztek, a külföldön élő román állampolgárok szavazása körül azonban óriási botrány bontakozott ki: kevésnek bizonyult a szavazókörzetek száma, így több nyugati városban hosszú sorok kígyóztak még urnazáráskor – Bukarestben pedig szolidarizáló tüntetés kezdődött késő este.
  Előny Pontánál
Több közvélemény-kutató cég végzett felmérést, ezek mindenikében Ponta és Johannis áll az élen. Az exit pollok szerint a szociáldemokraták jelöltje 38,2–41,5 százalékos eredményt érhetett el, kihívója támogatottsága 31–32,1 százalék körüli. Hat százalék körüli eredményt ért el a Traian Băsescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Pártjának képviselője, Elena Udrea, továbbá Călin Popescu Tăriceanu volt liberális kormányfő és Monica Macovei független jelölt is. Hatalmas visszaesést könyvelhet el Dan Diaconescu, akinek pártja két évvel korábban a parlamenti választásokon még 14 százalékot szerzett – a felmérések szerint most 2–4 százalék közötti eredményt érhetett el. Teodor Meleşcanu független jelölt, a külföldi hírszerzés volt vezetője ugyancsak egy százalék körüli eredményt ért el.
Sorok külföldön, tüntetés Bukarestben
A külföldön berendezett csaknem 300 szavazóhelyiség közül többnél – főleg a nagyszámú román vendégmunkást foglalkoztató országokban, illetve a Moldovai Köztársaságban – hatalmas sorok alakultak ki: sok helyen órákig vártak az emberek, hogy leadhassák voksukat. Kisebb incidensek is kialakultak, Párizsban a rendőrség segítségét kérték, miután a román nagykövetség épületébe többen erőszakkal hatoltak be, hogy szavazhassanak. A külföldi szavazókörzetekben egyébként román idő szerint 19 óráig 120 ezer polgár adta le voksát. Traian Băsescu államfő és az ellenzék több vezetője Titus Corlăţean lemondását követelte tegnap este arra hivatkozva, hogy a külképviseletek nem készültek fel megfelelőképpen a voksolásra, és ezzel megfosztották a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásának lehetőségétől. Az Uniţi Salvăm mozgalom tüntetést hirdetett meg Bukarestben, melyen előbb mintegy 100–150-en jelentek meg, de később félezerre duzzadt a résztvevők száma. A tiltakozók a külügyminisztérium épülete elé vonultak, Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlăţean külügyér lemondását követelték.
Terveznek a továbbjutók
Elégedetten nyilatkoztak az exit poll felmérések általuk elért eredményeiről az államfőválasztás második fordulójába továbbjutó jelöltek. Az urnazárás után Victor Ponta hangsúlyozta: valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártokkal kedden egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, amennyiben ő nyeri az elnökválasztást. Meg­győződésének adott hangot, hogy a koalíciós tárgyaláshoz az SZDP két kisebb partnere, a Konzervatív Párt és a Románia Ha­ladásáért Országos Szövetség, valamint a koalícióban helyet foglaló RMDSZ mellett a Călin Popescu Tăriceanu által alapított új liberális párt is csatlakozik.
Klaus Johannis korrektnek nevezte az exit poll-felmérések által előrevetített eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön egy­aránt nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Szerinte a második fordulóban a románok két lehetőség közül választhatnak: az általa képviselt „normális” Romá­nia, valamint a Ponta által jelképezett „hazugság” Romániája közül. Johannis kijelentette: szavazzanak rá a második fordulóban azok a választók, akik nem akarják egyetlen párt kezébe adni a teljes hatalmat, utalva ezzel arra, hogy az SZDP képezi a kormány fő erejét is.
Elégedettek a magyarok
Jónak ítélte Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke azokat az eredményeket, amelyeket a tegnapi államfőválasztás exit poll felmérései jeleztek számára. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra – fűzte hozzá a szervezet elnöke. „Bármelyik exit poll-felmérés azt jelzi, hogy megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék” – jelentette ki. Úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással.
Sikernek tartja Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökjelöltje, hogy a romániai elnökválasztáson szabadon beszélhettek Románia föderális berendezkedésének tervéről. Sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje nem kívánta kommentálni a közvélemény-kutató társaságok által mért támogatottságát. Hozzátette, ha egyetlen szavazatot sem kapott volna, akkor is érdemes volt elindulnia a választási versenyben, hiszen ez adott lehetőséget a romániai történelmi régiók autonómiájáról szóló programjuk bemutatására. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke hozzátette, hogy a 2012-es parlamenti választásokon még tiltották a föderalizmust hirdető választási klipjük sugárzását, most viszont szabadon beszélhettek e témáról.