Autópálya-építéseken használták fel a berlini fal maradványainak legnagyobb részét, a német fővárosban eredeti faldarabként árult szuvenírekről pedig egy kémiai anyagszerkezeti vizsgálat kimutatta, hogy szinte mind hamisítvány –mondta egy sajtóbeszélgetésen a berlini fal történetével és emlékezetével foglalkozó emlékhely igazgatója, aki szerint a berlini fal elnevezés egyik tagja sem egészen pontos.
A berlini jelző azért nem pontos, mert a 155 kilométer hosszú egykori határépítményből 112 kilométer a városon kívül, a mai Brandenburg tartomány területén húzódott, a fal pedig azért nem, mert az egykori Nyugat-Berlin körül épített határzár többnyire többszörös drótkerítésrendszerből állt, ami igen praktikus megoldás volt, hiszen a szögesdrót a vasbetonnal ellentétben nem korlátozza a határőrök látóterét – mondta a fal ledöntésének 25. – november 9-ei – évfordulójára készülő emlékhely és dokumentációs központ igazgatója, Axel Klausmeier.
A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. A határzár megnyitása, 1989. november 9. után pártokon és a két Németország határain átívelő egység volt a politikai erők között abban, hogy a falat minél előbb el kell tüntetni. A munka 1990 júniusában kezdődött, és a Németország egységének helyreállításáról szóló szerződés hatályba lépésének napjára, október 3-ra majdnem teljesen befejeződött. A fal több mint 90 százalékát megsemmisítették, a vasbeton elemeket szétdarabolták és útépítéseken használták fel.
A német kormány Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar és a berlini Konzerthaus zeneigazgatóját kérte fel, hogy november 9-én, a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tervezze meg és vezényelje le az ünnepélyes megemlékezést a berlini Konzerthaus nagytermében. A megemlékezésen részt vesz Angela Merkel kancellár és Joachim Gauck államfő. A meghívottak között jelen lesz Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke és Németh Miklós volt magyar miniszterelnök is.
