Mivé vált a berlini fal

2014. november 4., kedd, Magazin

Autópálya-építéseken használták fel a berlini fal maradványainak legnagyobb részét, a német fővárosban eredeti faldarabként árult szuvenírekről pedig egy kémiai anyagszerkezeti vizsgálat kimutatta, hogy szinte mind hamisítvány –mondta egy sajtóbeszélgetésen a berlini fal történetével és emlékezetével foglalkozó emlékhely igazgatója, aki szerint a berlini fal elnevezés egyik tagja sem egészen pontos.

A berlini jelző azért nem pontos, mert a 155 kilométer hosszú egykori határépítményből 112 kilométer a városon kívül, a mai Brandenburg tartomány területén húzódott, a fal pedig azért nem, mert az egykori Nyugat-Berlin körül épített határzár többnyire többszörös drótkerítésrendszerből állt, ami igen praktikus megoldás volt, hiszen a szögesdrót a vasbetonnal ellentétben nem korlátozza a határőrök látóterét – mondta a fal ledöntésének 25. – november 9-ei – évfordulójára készülő emlékhely és dokumentációs központ igazgatója, Axel Klausmeier.
A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. A határzár megnyitása, 1989. november 9. után pártokon és a két Németország határain átívelő egység volt a politikai erők között abban, hogy a falat minél előbb el kell tüntetni. A munka 1990 júniusában kezdődött, és a Németország egységének helyreállításáról szóló szerződés hatályba lépésének napjára, október 3-ra majdnem teljesen befejeződött. A fal több mint 90 százalékát megsemmisítették, a vasbeton elemeket szétdarabolták és útépítéseken használták fel.
A német kormány Fischer Ivánt, a Bu­dapesti Fesztiválzenekar és a berlini Kon­zerthaus zeneigazgatóját kérte fel, hogy november 9-én, a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tervezze meg és vezényelje le az ünnepélyes megemlékezést a berlini Konzerthaus nagytermében. A  megemlékezésen részt vesz Angela Merkel kancellár és Joachim Gauck államfő. A meghívottak között jelen lesz Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke és Németh Miklós volt magyar miniszterelnök is.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-11-04: Magazin - :

A szovjet hadsereg inváziót indít a magyar forradalom leverésére (1956. november 4.)

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
(Nagy Imre 1956. november 4-i rádióközleménye)
 
2014-11-04: Magazin - :

A Jagelló-ház ­történelmét kutatják

Nagyszabású kutatást kezdtek a Jagelló-házról az Oxfordi Egyetem történészei. A hat tudósból álló csapat külön kötetekben jelenteti meg eredményeit, illetve tudományos konferenciát is tartanak, az elsőt az Egyesült Királyságban.