A Baróti-hegyéget északon két különálló gerincre tagolja itt a Szárazajtai-medence. A tőle nyugatra fekvő, Középajta és Bibarcfalva között húzódó vonulatot Nyu­gati gerinc néven emlegetjük. Ennek az Olt völgyébe ereszkedő lábánál fekszenek a most bemutatott vidék falvai: Köpec, Mik­lósvár, Nagyajta és Középajta.
Köpec közel egy évszázadon át bányászfalu volt. Régen lakott hely, ugyanis az egykori Bagotai-bennvalón ismeretlen régi falrakatra bukkantunk, mögötte pedig a Varjúvár nevű hely eltűnt kora középkori erődök emlékeit idézi a helyiek képzeletében. A faluban erre a korra jellemző pénzkincs is napvilágra került. Köpec műemlék temploma idegenforgalmi kuriózum, benne látható Köpeczi Sebestyén Józsefnek (1881–1966), az erdélyi heraldika kiváló művelőjének páratlan értékű címergyűjteménye. E század elején pusztult el a templom freskója. 1848. december 8-án éjjel a császáriak felgyújtották a falut, több mint 60 embert meggyilkoltak, köztük gyermekeket is. Ennek emlékét őrzi az egykori faluháza előtt Prázsmári István kő- és versfaragó vörös andezitből készült obeliszkje 1901-ből, valamint a templom homlokfalán elhelyezett emléktábla. A bányászfalu munkásmozgalmi emlékei az 1929-es bányászsztrájkhoz kapcsolódnak. Innen származott Deák Farkas (1832–1888) író, itt született Kamenitzky Etelka (1875–1958) írónő. A falut piros háromszög jelzés köti össze a nyugati gerinc legmagasabb pontjával, a Bükkfejjel, majd Szárazajtával és a Keleti gerinc jelzéssel ellátott turistaösvényével. A Mély-patakban krétakori ammonitesz-lelőhely van.
Miklósvár a hasonnevű vár köré települt. Ez a mai templom körül volt. Az erdő egyik magaslatán Tor­togóvár feküdt. A helység értékes műemléke a restaurálás alatt álló Kál­noky-kastély re­ne­szánsz-klasszicista emlékeivel. Mik­lósvá­ron született Gyen­ge Anna világhírű opera-énekesnő és Kál­noky Dénes író, aki emigrációban élt, és 1848-as emlékiratait álnéven adta ki. Az erdő szélén, régi, fennhagyott kőbányában a vidéken ritka dolomitkőzet található. A Somoság-patak völgye ismert ősnövénylelőhely. A térképen számozott helyek magyarázata: 1. Hosszúmező, 2. Nagyolákert, 3. Makkoskert kútja, 4. Büdöskút (kénes-édes gyógyvíz), 5. Hidegkút, 6. Székátalja (régészeti lelőhely), 7. Kövesarr, 8. Forintos földek, 9. Köves-patak vagy Kurta Somoság, 10. Somoság, 11. Somoság kútja, 12. Lüget puszta, 13. Déllő kútja, 14. Köleskert, 15. Köleskert kútja, 16. Köleskert vagy Hencéte pataka, 17. Palkó-csere, 18. Sárosbükk árka, 19. Nagy és Kis Máté árka, 20. Bernád-tag kútja.
Nagyajtán a gótikus unitárius templomvár mint műemlékegyüttes (XV–XVII. sz.), a Kriza-emléktábla és -emlékszoba, néhány klasszicista kúria (köztük a történetíró Cserei Mihályé), a temető Kriza-sírjai és a kagylósrák-kövületekben gazdag Szegeti-márgák fontos látnivalók. Itt született Cserei Mihály (1668–1756) történetíró, Molnos Dávid (1778–1836) tanár-író és fordító, Nagyajtai Kovács István (1799–1872) történelmi forrásgyűjtő és Bara István (1805–1865) evolucionista természettudós.
Középajta Benkő József (1740–1814), a tudós füvész és krónikaíró szülőfaluja. Dom­borműbetétes síremléke a falu kopjafás temetőjében áll, a helybeli iskola felvette a nevét. A faluban élnek a népi hagyományok, művelik a tánckultúrát. Itt született a külföldet járt Fe­renczi János (1789–1863) néprajzkutató és szabadságharcos, a Székely Mikó Kollégium régi könyvtárának megalapítója. Itt halad át az a régi sárga kereszt turistajelzés, amely a Vadas-tetőt összeköti Apácával és az ottani Apáczai Csere János-barlanggal vagy Kő­lik­kal. A Móricz-patak völgye krétakori kövületlelőhely, kénhidrogén-előjöveteleiről is ismert. A vidéken a reumás betegségek gyógyítására jó édes-kénes és szulfátos vizek találhatók. A térképi számok magyarázata: 21. Móricz-mező, 22. Móricz mezeje kútja, 23. Szente­mászom árka, 24. Vashágó, 25. Fenyősalji-kút, 26. Kicsimező kútja, 27. Csordadéllő kútja.

A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Három­széki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.