Sajnálhatnák ezt az alcsíki falut, Torja község közvetlen szomszédját, amelynek határában kiaknázhatatlan mennyiségű a borvíztartalék és megannyi szén-dioxid-feltörés, mofettagáz. Jánosi Csaba csíki hidrogeológus és Péter Éva Lázárfalva területén több mint ötven, az egész Kozmás község területén pedig 63 borvízforrást azonosított. De ha a Lázár grófok idejében gyógyszanatóriumok aligha nőttek ki gombamód a földből, a környék hatalmas erdőbirtoka akkor is nagy érték volt, s hát a Szent Anna-tó és a Mohos környéke, ami ma a helybeli erdő-közbirtokosság tulajdonát képezi!
Szakács Márton birtokossági elnök elmondta: 470 hektár erdős és 326 hektár legelőterületen gazdálkodnak. A Csomád–Bálványos Kisrégióval közösen készül a Szent Anna-tó környékének területrendezési terve, megpályáztak egy, a falut a Mohos-rezervációval összekötő kerékpárutat. Mivel sok a környéken a beteg fenyő, megkezdték azok kitakarítását, megvásárolták a Szent Anna-menedékházat a csődfelszámoló cégtől, kempinget is létesítenek – de most már csak olyant lehet, amely megfelel az uniós normáknak. Óriási vagyon ez a vidék, idegenforgalmi érték, ahol minden talpalatnyi helyért a közbirtokosságnak fizet mindenki! Ebből adódik nagy felelősségük is.
Szóba álltunk a tó környéki Csíki Zöldek vezetőjével, a humorral megáldott Kerezsy Lászlóval is, aki elmondta: a legszigorúbban megkövetelik a környezet- és természetvédelmi törvények betartását, aggasztó veszély a fákat pusztító rovartámadás, lesz megfelelő parkolási lehetőség, és lépések történtek az erózióvédelemre is. Sajnos, az anyagiak miatt csökken a tó környékének látogatottsága.
A lázárfalvi katolikus eklézsia tulajdona a Szent Anna-tó melletti kápolna, ahol a búcsúk alkalmával Tamás József helybeli plébános és a meghívott papok tartanak Anna-napi búcsús szentmisét.
– A mi templomunk – mondta – 1883-ban épült a leégett kápolna helyett. Ott most szép emlékkereszt áll. Az Anna-napi búcsúkhoz kötődött az egykori AnnART akcióművészeti rendezvény is. Templomunk mellett 1742-ben épült görög katolikus templom áll, amelynek Szent Miklós a védőszentje. A Lázár grófok által olcsó munkaerőként ide telepítettek temploma volt, akik 1914-ben római katolikus hitre tértek át.
Bálint Gellért egyházgondnoktól megtudtuk, hogy a műemlék jellegű, de megrozzant templom a katolikus egyház tulajdonát képezi, ebben az évben telekkönyveztették. Javítására már cserepet és fát szereztek, ám a költségekre pályázni kell.
– Ha ekkora kincs itt az ásványvíz, Lázárfalván, ahol népi fürdő épült és mofetta is működik, elengedhetetlen a szennyvízhálózat azonnali kiépítése – mondta Bodó Dávid csíkkozmási polgármester. Épülőfélben már a községközponthoz tartozó települések közös kanálisrendszere. Lázárfalva népi építészeti értékei, altalajkincsei miatt megérdemelné a turisztikai falu rangot.
A településen való tájékozódásunkban Ábrahám Attila vállalkozó, a vidék jó ismerője segített. Az anyagiak hiánya miatt szerre eltűntek a lázárfalvi alkalmi vendégházak, csupán ő működteti a Fehér Akác Panziót és a közeli fenyőerdő szélén a Tímea kulcsos házat, és kérésre Borvíz-túrát is szervez.
A falu eredeti helye a Kápolnamezőn lehetett, ahol számos erre utaló épületmaradványt találtak. 1643-ban Lá­zárfalván tartották Csík-, Gyergyó- és Kászonszék katonai seregszemléjét. 1690-ben kurucok égették fel a falut, 1717–19-ben pedig pestisjárvány pusztított – olvasható a falufüzetben, melyet Ábrahám Attila adott ki.
Láthattuk azt is, hogy milyen sorsra jutnak azok az Ars Topia alapítvány és a helyiek által felújított népi fürdők, melyeket nem gondoznak: faépítményei elkorhadnak, használhatatlanná válnak. Az András Alapítvány Ren­dezvénybirtokán, a Malom-tanyán 2006 nyarán kezdték meg a ma is ismert kalákákat, itt működik a Ha­gyományőrző Kaláka-tábor.
A falu általános érdeklődésre számot tartó vendégforgalmi épített értékei közül megtekintettük a kőkereszteket – számos kőfaragó család élt itt valaha –, és Miklóssy József 1848–49-es honvédszázados síremlékét és kúriáját, melynek folyt a restaurálása.