Amerikai nyomás alatt Magyarország
Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva.
Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán–orosz konfliktus révén belekerült egy „geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe”. Washington mindkét ügyet az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi”, holott „mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől”, és nem „oroszbarát”, hanem „magyarbarát politikát folytatunk” – tette hozzá a kormányfő. Hangsúlyozta: a Déli Áramlat megépítése és a paksi bővítés is a nemzet érdekét szolgálja.
Visszaüthet a kitiltás
Az Egyesült Államok lépései miatt nőhet Magyarországon az Amerika- és NATO-ellenesség – hívja fel a figyelmet az Amerikai–Magyar Szövetség két vezetője a Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettesnek címzett levelében. A tegnapi Napi Gazdaság „birtokába került” dokumentum a kitiltási botrány kapcsán számon kéri, hogy máshol miért nem lép fel hasonló határozottsággal az Egyesült Államok, amikor nemzetközi kutatások szerint Magyarország közel sem tartozik a legkorruptabb országok közé a régióban.
Multik adóelkerülését segíthette Juncker
A német Baloldal szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke Luxemburg miniszterelnökeként éveken át segédkezett a multinacionális vállalatoknak adóterheik elkerülésében. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma nevű, washingtoni központú újságíró-szervezet által megszerzett dokumentumok alapján többtucatnyi nemzetközi médium számolt be arról, hogy adóminimalizálás céljával titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal 340 multinacionális cég, köztük olyan ismertek is, mint a PepsiCo, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon vagy az IKEA. A leleplezett egyezmények 2002 és 2010 között születtek. A luxemburgi hatóságok tagadják, hogy léteznének ilyen „kivételező ügyletek” az ottani adórendszerben.
Százezren vonultak utcára Brüsszelben
Több tízezren vonultak Brüsszel utcáira tegnap, hogy tiltakozzanak a nemrég hivatalba lépett belga kormány tervezett megszorításai ellen. A szakszervezetek által szervezett demonstráción egyebek mellett a közszolgáltatásokon való spórolásra, a jelenleg 65 éves nyugdíjkorhatár 67 évre emelésére és az inflációkövető béremelések jövő évi befagyasztására vonatkozó kormányzati tervek ellen emelték fel hangjukat. A demonstráció miatt az Európai Unió intézményeinek is otthont adó belga fővárosban megállt az élet, a forgalom és a felszíni tömegközlekedés megbénult, a metróban hatalmas tömeg alakult ki. Kisebb összetűzések is történtek a hatóságok és a tüntetők között, a rendőrség könnygázt is bevetett. Ez volt az első jelentős tüntetés azóta, hogy október 11-én hivatalba lépett Charles Michel jobbközép kormánya, amelynek fő célkitűzése, hogy kiegyensúlyozza az ország költségvetését.
Szent István-díj Lech Walesának
Szent István-díjat adományoztak Lech Walesa volt lengyel államfőnek a Magyar Tudományos Akadémián tegnap Budapesten. Schmitt Pál volt köztársasági elnök a díj átadásakor kiemelte: ezt az elismerést az kaphatja, aki sokat tett a magyar nemzetért. Senki sem vitathatja, hogy Lech Walesa, aki eleinte egyedül vette fel a küzdelmet a totalitárius rendszerrel szemben, aki az egyéni érdeket feláldozta a közösségért, kiállt a békéért, ellentmondott a kommunizmusnak, a szolidaritás eszméjét hirdette, a magyarság érdekét is szolgálta, ezért méltó a díjra. Lech Walesa a kitüntetés átvételét követően hangsúlyozta, hogy ki kell használni a sors által nyújtott lehetőséget, hiszen sok nemzedék harcolt azért, ami nekünk a kezünkben van: szabadok vagyunk, szabad Európában élünk.
